Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Csejdy Júlia: Eleve kudarcra ítélve? Emlékmű és műemlék – modern plasztika történeti városrészben
353-369.; A műemlék-helyreállítás az ezredfordulón - konferencia. Ld. Fejérdy Tamás főreferátumátés Lővei Pál referátumát. = Műemlékvédelem,43.1999.1.szám, 3-7.és 15-24. Fejérdy Tamás: Helyreállítás, restaurálás, rekonstrukció - hitelesség. = Műemlékvédelem, 43. 1999. 213-215.; Búzás Gergely: A múlt rekonstruálása, avagy a tudós felelőssége. = Műemlékvédelmi Szemle, 9.1999.19-23.; Marosi Ernő: A műemléki örökség. = Magyar Műemlékvédelem, 11. 2002.7-19. 10 A Narai Konferencia előadásai. Idézi: Starn (9. jegyzetben i. m.) 292. 11 Narai dokumentum a hitelességről, 1994. Érték és hitelesség. 11. pont. In: Karták könyve. Szerk. Román András. Budapest, 2002.41. 12 Marosi 2002. (7. jegyzetben i. m.) 9. 13 Uo., 11-12. 14 Megértve a hitelesség fogalmával szemben táplált ellenérzéseket, amelyek elsősorban a fogalom tisztázatlansága eredményeként elkövetett műemléki helyreállítások és kiépítések miatt kerültek előtérbe az utóbbi időben, nem hiszem, hogy a szintén összetett jelentéstartalmú eredetiség lenne a megfelelő terminus technikus helyette. Igen nehéz lenne a két fogalmat pl. angolul vagy franciául szembeállítani egymással, mivel mindkét nyelvben az authenticity, illetve az authenticité fogalmak egyszerre jelölik egy tárgy vagy műalkotás hitelességét és eredetiségét is. Ha viszont az originality és originalité fogalmakkal akarjuk az eredetiséget kifejezni, akkor sokkal inkább az eredeti állapot, a kezdet fogalmával társítjuk azt, és fennáll a veszély, hogy a műemlékvédelem purista megközelítésével vádolhatnak. Úgy tűnik, hogy „az emléknek materiális mivoltában való minél teljesebb fenntartása és megőrzése" sokkal inkább a hiteles állapot (vagy pontosabban az aktuális állapot), mint az eredetiség definíciójaként értelmezhető. Már csak azért is, mert a sokat kárhoztatott restaurálás fogalmához is az eredeti helyreállításának vágyát társítjuk, míg a vele szembeállított konzerváláshoz (újabban historic preservation) pedig a hiteles megőrzést. 15 A Mátyás király emlékmű-pályázattal kapcsolatos iratanyag: Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Irattár, M/XXVIII doboz a nyertes művész, Melocco Miklós neve alatt. A továbbiakban - amennyiben egyéb forrás nincs megadva - ez az idézett dokumentumok lelőhelye. 16 Melocco Miklós műleírása és fotó a makettről. 17 Csutor Évának, a KÖH Fejér megyei területi felügyelőjének szíves közlése. Az Országos Műemléki Felügyelőség iratai csak 1985-ig vannak rendezve ezért a műemléki hatóság eljárását az ő visszaemlékezése alapján rekonstruáltam. 18 Korábbi címe: Március 15. u. 6. Műemlék. Múzeum, volt jezsuita, pálos majd ciszterci rendház. Épült 1742 és 1756 között a fehérvári Paul Hatzinger tervei alapján. 19 Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet. Budapest, 1985.149. 20 Wellmer, Albrecht: Zur Dialektikvon Moderne und Postmoderne (Vernunftkritik nach Adorno). Berlin, 1985. ebben: Kunst und Industrielle Produktion- zur dialektik von Moderne und Postmoderne, 115-134. Idézi: Hajós Géza: A műemlékvédelem és a posztmodern. A „Műemlékvédelem és a modern művészet" c. szimpozion anyagából. = Magyar Építőművészet, 1986, 3. 9.
