Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Bodó Balázs: A pécsváradi kolostor I. István korában
22 A kolostorról írt publikációi majdnem kizárólag ezzel a témakörrel foglalkoznak. Kozák Károly: Szent István és Pécsvárad. Szálláshely, udvarhely, udvarház, kápolna, kolostor. = Baranyai Művelődés, 1988, 3. 58-63. 23 Az építtető Carolus Hugo ab Eltz-Kempenicz pécsváradi apát volt. A templomot 1767-ben Kristovits Imre csanádi megyéspüspök szentelte fel. Borsy Judit: Pécsvárad története 1686 és 1848 között. In: Pécsvárad. Szerk. Füzes Miklós. Pécsvárad, 2001. 280. A középkori templom a mai észak-déli tájolású templom alatt keresztirányban húzódik. Az 1930-as években Dombay János végzett itt kutatásokat. Munkája során feldúlt sírokat talált. Gállos Ferenc - Gállos Orsolya: Fejezetek Pécsvárad történetéből. Pécs, 1988. 110. Mi 2002-ben találtunk másodlagosan felhasznált gótikus faragvanyt a templom falában. 24 Tóth Sándor: A 11-12. századi Magyarország benedek rendi templomainak maradványai. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Kiállítási katalógus. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 2001.231. 25 Kőfalvi Tamás: Pécsvárad nevéről, különös tekintettel a konvent hiteleshelyi gyakorlatára. In: „Magyaroknak eleiről" Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc. Szeged, 2000. 289. 26 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. Budapest, 1996.1.: 390. 27 Gállos Orsolya - Kozák Károly: Pécsvárad, műemlékek. Budapest, 1989. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 8.) 28 A hozzájuk tartozó napló hiányzik, így még az is kérdéses, hogy valóban cölöpnyomok. Miután nem ismerjük sem a betöltésüket, sem a fedőrétegeiket, a korhatározásuk egyelőre lehetetlen. A keletebbre feltárt cölöpökkel kapcsolatban az sem zárható ki, hogy az épületek pusztulása után keletkezetek. 29 Hasonló, a templom falával párhuzamosan elhelyezkedő cölöplyukakat tártak fel Zircen és Zalaváron is. Zircre: Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 11. Veszprém, 1972. 139-147.; Kralovánszky Alán: A veszprémi és zirci templomok kutatásának újabb eredményei. In: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Szerk. Fodor István, Selmeczi László. Budapest, 1985. 353-362. Zalavárra: Tóth Sándor: A keszthelyi Balatoni Múzeum középkori kőtára. = Zalai Múzeum, 2. Zalaegerszeg, 1990.149. 30 Kárpáti Gábor: Monasterium Sancti Benedicti - tények és kérdések. In: Pécs-Baranyai Kalendárium az 1989. évre. Szerk. Mándoki László. Pécs, 1988.157-159.; Kárpáti Gábor: Kommentárok a pécsváradi bencés apátsági kolostor alapítóleveléhez. In: Kereszténység és államiság Baranyában. Szerk. Huszár Zoltán. Pécs, 2000.55-62. 31 A sírkő 1966-ban került elő a hajó északi részén. 32 Ásatási dokumentáció 1987. II. rajz, l/a szelvény. 33 A kápolna valószínűleg temetkezési céllal épült. A közepén található keleti végén lesarkított téglalap alakú mészkőlap nehezen értelmezhető másként, mint sírkő. Az eddigi ásatások során nem mozdították el a kőlapot, így nem tudjuk, hogy van-e alatta sír. 34 A nyugati zárófal déli felének maradványai a későbbi előcsarnok területén kerültek elő. Nyugati síkja viszonylag épen maradt, keleti oldalát viszont sírokkal elpusztították. 35 Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541 Kiállítási katalógus. Szerk, Mikó Árpád, Takács Imre. Budapest, 1994. 278. No. IV-15.; Takács Imre: Garamszentbenedek temploma és liturgikus felszerelése. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Kiállítási katalógus. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 2001.168. uo. 454-455. No. V. 71., V.72. 36 Régészeti Füzetek, 25. 1972. 97. 37 A téma legújabb összefoglalója, valószínűleg az 1983-as ásatási rajzokból kiindulva, megkérdőjelezi az egyenes szentélyzáródás létezését, [n. n.]: Pécsvárad. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Kiállítási katalógus. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 2001. 333., 334 23 .
