Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Csejdy Júlia: Eleve kudarcra ítélve? Emlékmű és műemlék – modern plasztika történeti városrészben

Amikor egy műemléknek, régészeti lelőhelynek nem csak auráját, környe­zetét érinti egy szobor, hanem fizikai értelemben szükségeltetik beavatkozás a védett objektumon, akkor az örökségvédelem szakembereinek minden esetben fontos elméleti szempontok - nevezetesen a hitelesség/eredetiség - mérlegelésével kell(ene) meghozni a döntést. A hitelesség fogalmának értel­mezése az örökségvédelemről szóló diskurzus egyik központi kérdésévé vált az elmúlt évtizedben. 9 A hitelesség kérdéséről tartott viták 10 és deklarációk, pl. az 1994-es „Narai dokumentum a hitelességről" 11 megmutatja, hogy olyan, a különböző kultúrákban - sőt esetenként azonos kultúrán belül is - eltérően meghatározott, bizonytalan tartalmú terminológiáról van szó, amely valójá­ban nem lehet objektív értékmérője egy műemléknek. Marosi Ernő megfo­galmazásában: „Hitelességről [...] a műemlékekkel kapcsolatban csake korhoz kötöttség keretei között lehet szó. A hitelesség vélekedés; nem az emlék tárgyi sajátossága, hanem a befogadó elképzelése. Olyan ítélet, amelynek mércéjét a korokról és a nekik megfelelő stílussajátosságokról alkotott elképzelések alkotják." 12 Ezért véleménye szerint a hitelesség valódi alternatívája az erede­tiség, az emléknek materiális mivoltában való minél teljesebb fenntartása és megőrzése. Az egyedül követhető útnak az emlékek fizikai tekintetben azonos állapotban való biztosítása, illetve megőrzése tekinthető, ami az örökség keze­lésének abból a kötelezettségéből adódik, hogy utódainknak elsősorban nem értelmezésünk, hanem a ránk hárult hagyaték továbbörökítésével tartozunk. 13 Csak röviden térnék ki a hitelesség - eredetiség ellentétpár használatából ere­dő ellentmondásra. 14 Jelen cikk arra sem nyújt lehetőséget, hogy ezen elméle­tileg világos és szigorú konstrukció gyakorlati alkalmazhatóságának buktatóit elemezzem, nézzük meg inkább, hogy az aktuális állapot megőrzése és az „állagbiztosítás" követelménye miként teljesült egy műemléképület tűzfalára tervezett majd egy másikon megvalósult emlékmű esetében. Melocco Miklós Mátyás király emlékműve A székesfehérvári Mátyás király emlékmű-pályázat Kovács Péter művészettör­ténésznek, a városi tanács által is támogatott kezdeményezése alapján került kiírásra 1988-ban. 15 Kovács Péter koncepciójában kihangsúlyozta, hogy az emlékmű olyan helyet érdemel, amely megfelel a reprezentatív igényeknek, hiszen Mátyás több szállal kötődik a városhoz, ahol megkoronázták és eltemet­ték. Mivel szerinte az új városrészek esztétikailag és építészetileg még kialaku-

Next

/
Thumbnails
Contents