Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bodó Balázs: A pécsváradi kolostor I. István korában

A hosszabb szentély tengelye egy kissé északabbra tolódott, mint a rövidebbé, amely egyébként a koraival esik egybe. Ennek az eltérésnek az alapján az alábbiakban rekonstruálható a szentély építéstörténete. A korábbi helyett egy hosszabb poligonális szentély építését kezdték meg. Az új szentély tengelye, mint láttuk a korábbihoz képest kissé északra tolódott. Ennek oka, hogy amíg az északi oldalon a régi szentély falához kívülről hozzá lehetett építeni az újat, addig a déli oldalon a csatlakozó kolostorszárny miatt csak a szentélyfal meghosszabbításáról lehetett szó. A szentély valószínűleg soha nem készült el. A legkésőbbi szentély ugyanis még mindig az egyenes záródású szentélyhez igazodott, továbbá az sem valószínű, hogy egy álló szentély helyett kisebbet építettek volna. A szentély és a kolostor következő átépítésére a 15. század végén került sor. Ennek során a kolostor keleti szárnyának beboltozása is elkészült. A boltozási munkák kapcsán lehetőség nyílhatott a kolostorszárny északi végének megbontására is. így már az új, poligonális záródású támpilléres szentély a régit teljesen körbeépítve készülhetett el. Ennek felépülte után bontottákel a régit. A következő fontos kérdés, hogy hol lehetett a korai kolostor. A kolostorépület azonosításánál leginkább a templomot és a palotát összekötő épületszárnyra gondolhatunk.

42 Ennek déli része, amint láttuk, eredetileg a gótikus templom hajója alá nyúlt. Elbontása már az Árpád-korban megtörténhetett. Ennek alapján korai épületnek kell lennie. Alakja és elhelyezkedése megfelel annak, amit jelenlegi ismereteink szerint 11. századi kolostorépületeinkről tudunk.

43 Az előkerült részletek komolyabb művészettörténeti elemzésre alkalmatlanok. Legfeljebb néhány általános vonásról érdemes szót ejteni. Közülük a leginkább jellemző a szentély kialakítása.

44 Bár korábban ezt a típust egyesek 13. századinak tartották ma már korai megléte bizonyítottnak tekinthető.

45 Figyelemre méltó ebből a szempontból, hogy a kevés bizonyosan I. István korinak tartható templom egyike, a gyöngyöspatai esperesi templom is ilyen kialakítású.

46 Sajnos nem ismert a pannonhalmi első templom keleti végződése, pedig a későbbi szentélyforma alapján könnyen elképzelhető, hogy az is egyeneszáródású volt. Azt, hogy Pécsváradon a 11. században, legalábbis annak második felében, nem volt ismeretlen ez a típus bizonyítani látszik a Mindenszentektemplom, amelynek szentélye és az északi hajófal jelentős része valószínűleg a legelső, Domoszló herceg által építtetett templom maradványa.

47 Előképeként esetleg a kolostor temploma szolgálhatott. A korai datálás szempontjából feltétlenül említést érdemel, hogy az egyenes szentélyzáródás keleti falának az ásatási alaprajzon látható falazási módja