Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Győr Attila: Az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepének építéstörténete
szól a telepről: „A tisztviselők részére 10,000 négyszögöl kiterjedésű kert közepén külön lakótelep épült". 43 1915-ben 47 ezer koronát költöttek a telepre, mely leginkább belső szerelések, kályhák, fűtésrendszer javításának költségét jelenti. 44 1916-ban nincs ilyen jellegű kifizetés. 45 1914-ig, a gázgyár ünnepélyes bemutatásáig a tisztviselőtelepre fordított összeg 752 ezer korona volt. A Heltai által megfogalmazott tervek tehát határidőre, az előirányzatnál kisebb költséggel megvalósultak: az impozáns gyár tornyainak tövében a Reichl Kálmán megálmodta tisztviselőtelep esztétikus házai igényes kertjeikkel biztosítottak lakást és pihenést a gázgyár vezetőinek. Reichl Kálmán a régi századelő kevéssé ismert építészei közé tartozik. A Hollósy Simontól festeni is tanuló Reichl az 1910-es években számos fővárosi iskolaépület terveit készítette, s talán a főváros építési vezetésével ápolt jó viszonya segítette gázgyári megbízásához. A Reichlt bemutató, egyetlen kortárs méltatás a klasszikus formákhoz vonzódó építészként állítja őt elénk, aki a modern és a székely faszerkezeteket idéző formáiban is érvényre juttatja egyéni sajátosságait. 46 A harmincas évei elején járó Reichl a gázgyári tisztviselőtelep tervezésére 1912 elején kaphatott felkérést. Az általa kialakított együttes megtartja a Weiss-féle terv útrendszerét, s az utak által maghatározott telektömböket. A svájci építész tervétől eltérően azonban nem öt, hanem kilenc lakóépületet helyez el a területen, mégpedig egy keskeny sávon belül, annak Duna, illetve vasút felőli oldalán váltogatva a házakat. A kertészet nem a gázgyár és a telep közé, hanem az északi négyes épületcsoport és a Duna közé kerül. Reichl kilenc épülete a középső, gyárvezetői lakóházra szimmetrikusan áll, az egymásnak ily módon megfeleltetett - szinte tükrözött - épületek azonosak, 47 tehát Weisshez hasonlóan ő is öt épület tervét készítette el. A 9 lakóházban 17, az eredeti elgondolással szinte azonos számú lakás került kialakításra, az alábbi megosztásban (zárójelben az eredeti, ma is használt, dél felől kezdődő házszámok): 1 földszintes, 5 szobás, 422 m 2 alapterületű, gyárvezetői lakóház (VII.); 2 egyemeletes, 290 m 2 alapterületű, 2 db 4 szobás lakásból álló lakóház (VI.; VIII.); 2 egyemeletes, 250 m 2 alapterületű, 2 db 3 szobás lakásból álló lakóház (V.; IX.); 2 földszintes, 390 m 2 alapterületű, 2 db 3 szobás lakásból álló ikerlakóház (lll-IV.; X-XL); 2 földszintes, 300 m 2 alapterületű, 2 db 2 szobás lakásból álló ikerlakóház (l-ll.; XI I—XIII.)- E felsorolásból is látható, hogy Reichl tervén is érződik a Weiss-féle koncepció: a gyári hierarchiában betöltött pozíciót a központi, gyárvezető lakóháztól való távolság jelképezi, mely pozíciót a szobák száma vagy a lakás alapterülete is kifejezi. Reichl felfogásában a dunai kilátás, a déli fekvés nem jelentett előnyt, a vasút közelsége pedig nem jelentett hát-