Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Győr Attila: Az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepének építéstörténete

számú és színvonalú, a modern igényeket kielégítő lakás felépítése. A Bárczyféle elgondolás szellemében a főváros 1908-ban úgy döntött, hogy az akkor már Osztrák-Magyar Gáztársaság nevet viselő céggel az 1910. december 15-én lejáró szerződést nem hosszabbítja meg, s a Gáztársaság kezén lévő gázgyárakat becsáron megváltja. A lejárat napját követő éjszakán a főváros képviselői átvették az öt fővárosi gázgyárat.

5 A Székesfőváros Tanácsa még a gázgyárak megváltása előtti időszakban külföldi tekintélyeket is felvonultató „szakértő bizottságot" hozott létre, feladatául szabva a budapesti gázszolgáltatás jövőjének felvázolását. A bizottság vezetője dr. Heltai Ferenc, Budapest székesfőváros gázműveinek vezérigazgatója lett, aki a tanácsnak több alkalommal is részletes előterjesztésben számolt be munkájukról.

6 A bizottság javaslata alapján a főváros 1909-ben az elavult gázgyárak fokozatos bezárását, s Óbudán új, a főváros igényeit kielégíteni képes, modern technológiájú gázgyár építését határozta el/ A Bárczy-féle szociálpolitika fő célkitűzéseinek megfelelően, az új gázgyár építésével kapcsolatosan megfogalmazott elképzelésekben a gázgyári dolgozók lakáskérdésének megoldása fontos szerepet kapott.

8 A fővárosi törvényhatósági bizottság közgyűlése felhatalmazása alapján a tanács, a szakértő bizottság javaslatát elfogadva,

9 1909. augusztus 9-én hozott határozatával Albert Weisst - a korabeli írásmód szerint Weiss Albertet -, a zürichi városi gázgyár igazgatóját bízta meg az óbudai gázgyár - s így a gázgyár részének tekintett tisztviselőtelep - általános „elrendezési" tervének, illetve részletes építési terveinek kidolgozásával. Egyidejűleg felkérték a munkában való részvételre az Osztrák-Magyar Gáztársaság két egykori főtisztviselőjét, Bernauer Izidor és Schön Győző mérnököket, a vasúti vágányzatok kidolgozására pedig Kain Albert államvasúti felügyelőt.

10 Noha a tervezési munkára hat hónapnyi időt kapott, a gazdag tapasztalatokkal rendelkező Weiss már 1909. október 6-án jelezte, hogy elkészült az általános rendezési tervvel. A szakértő bizottság eredetileg csak a részletes tervek ismeretében kívánta megtárgyalni az általános elrendezésre vonatkozó javaslatot, ám Heltai kérésére október közepén összegyűltek a tervezet értékelésére. A bizottság tagjai közt találjuk a fent említettek, illetve a fővárosi, a minisztériumi és a vasúti tisztségviselők mellett a kölni, a düsseldorfi, a nürnbergi, a müncheni, a berlini gázművek vezetőit, valamint Kájlinger Mihályt, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet elnökét. A valóban kiváló elméleti és gyakorlati szakemberekből álló bizottság az elrendezési terven számos változtatást írt elő, melyek alapján a Weiss, Schön és Bernauer alkotta tervezőcsoport a korábbi