Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Rozmann Viktor: Egy bérház a Bálvány utcában. Adalékok az Október 6. utca 22. történetéhez

A felújításkor tehát már rég házastársak és ezzel gyakorlatilag háztulajdonos-társak is voltak. Papíron a háztulajdonos mindvégig Lichtschein Samuné marad. Az is bizonyos, hogy 1934-től férjével az I. emelet 1. számú lakásában élnek, ahol bérlőként férje van megjelölve. Annak, hogy miért kér lakbért férjétől saját házában arra a lakásra, amiben ő maga is lakik, feltehetőleg adózási okai lehettek. Az ívről kiderül továbbá, hogy Lichtschein Samu nyugdíjas, izraelita, egy mindenes főzőnő-cselédet tart, akinek havi díja: 600 pengő. Földbirtoka, telke nincs, és egyetlen jövedelme, hogy albérlőt tart. A Lichtschein házaspár életéről egy keveset elárul a már említett 1901. április 30-án kelt levél, melyben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műelárusító Hivatala (Új Műcsarnok, Budapest) értesíti Lichtschein Samunét, hogy Paulié Charles távirata alapján tulajdonába iktatják az Ősz a Bärenwaldban című képet. A kép vételára 1500 korona volt. A mindennapi életről jelentős részleteket árulna el egy hagyatéki leltár, de sajnos az iratanyag nem tartalmaz ilyet. Jobb híján apróbb jegyekből következtethetünk a háztulajdonos életmódjára, életszínvonalára, lakásának berendezési tárgyaira. Szintén az 1934-1942 közti időről maradtak ránk évenkénti pénzügyi elszámolások is. Az ívek „Lichtschein lakással kapcsolatos költségek" rovata alatt figyelemreméltó néhány tétel. így azt látjuk, hogy 1934-ben biliárdasztal javításra 185 pengőt fordítottak. 1935-ben először szerepel a telefon díja is a kiadások közt. Ugyanebben az évben képrestaurálásért 92 pengőt adtak ki. 1938-ban „rádió használat" tételt találunk, 1940-ben viszont 510 pengőért saját rádióra tesznek szert. 1941-ben porszívógépet (200 pengő) és hűtőgépet (600 pengő) vásárolnak. Lichtschein Samuné 1942. április 9-én bízza meg Lénárd Sándort hivatalosan a házgondnoki teendőkkel, azonban, ahogy ez a levelezésből kiderül, Lénárd már jóval korábban is ellátja ezt a feladatot. A levélcímzések szerint Lénárd Sándor az Erőátviteli és Világítási Rt. igazgatója. Habár a háztulajdonos és a gondnok közti levelezés mindvégig a hivatalos keretek közt marad, az idős, gyermektelen házaspár barátjává, majd fiúkká és feltehetően örökösévé fogadja Lénárd Sándort. Leveleiben Lichtschein Samunérói, mint anyjáról ír Lénárd.

11 A Lichtschein házaspár túléli a második világháborút, és a súlyos károkat szenvedett épület helyreállításába kezd.

12 (3-4. kép) Lichtschein Samuné egy, a kerületi tanácsnak írt 1933-as leveléből megtudjuk, hogy az épületben 1866-ig kaszárnya volt, majd a katonai törvényszéket helyezték el benne, később a Kereskedelmi Akadémia, még később a Budapesti Kereskedelmi Váltótörvényszék kapta meg. A törvényszék 1896-os elköltözése után lett az épület lakóház, ekkor alakítottak ki benne lakásokat. A háztulaj-