Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Nagy Veronika: Hic vivunt vita functi multique loquuntur. Történeti falképek Zalaapátiban, a bencés rendház könyvtártermében

és hitvese kéz a kézben (4. kép), a másikon feleségét a feltartóztathatatlanul közeledő török sereg láttán leszúró férj. (5. kép) Ez utóbbi kompozíció éppoly drámai telítettségű, mint a reménytelenül menekülő pár ábrázolása. Az ellenség szorításában inkább a merész halált választó hős ábrázolásának gyökerei a hellenisztikus művészetig nyúlnak vissza. A római másolatban fennmaradt, felesége majd a saját életét kioltó gall vezér alakja a téma toposzává vált. Dobozy Mihály és felesége személyes tragédiájában is egy nemzet sorsa sűrűsödik. A témát sokan megfestették a későbbiekben is. Kisfaludy Károly rajza nyomán készültek a görög származású festő, Laccataris Demeter és Székely Bertalan olajképei is. Ugyanígy Kisfaludy Károly rajza inspirálhatta Lötz Károly, Jakobey Károly, Madarász Viktor alkotásait is, ezek azonban már kötetlenebbül idézik fel a közismert történetet. Részletekben, egyes motívumok megjelenésében is nyomon követhető Kisfaludy képének hatása. Kiss Bálint Dobó Katica hősiessége című képén a bátor, hazafias asszony alakja ugyancsak sok szenvedélyességét őriz az Aurora zsebkönyv Dobozy-illusztrációjából.

24 A zalavári bencés apátság Göttweigtől való függetlenítéséért vívott harcban a számos kezdeményezés egyike volt az a gondolat, hogy amennyiben a király elválasztja Göttweigtől az apátságot, az Egerszegen felállítandó hatosztályos gimnázium számára itt, Zalaapátiban képezik majd a tanárokat. Már 1805-ben emeletes iskolaházat építettek két tanteremmel és három szobából álló lakással a tanárok részére. A könyvtár ebben az időben történt esetleges átépítéséről nincsenek ugyan adatok, de a gyűjtemény ekkor, Schlichtinger Farkas zalavári apát idejébenjelentősen gazdagodott a Göttweigből ideszállított másodpéldányokkal. A levéltáros Joachimfy György volt, akit 1795-ben a Martinovics-féle összeesküvés után a felségárulás miatt elítélt Szász Károllyal folytatott levelezése miatt perbe fogtak. Több éven át Spielbergben és Göttweigben raboskodott, majd 1805-ben engedték haza. 1833-ban bekövetkezett haláláig ő gondozta a könyvtárat. A korábban idézett forrás alapján elképzelhető, hogy a levéltárat - „mely oklevelek tartására nemcsak alkalmas, de díszes is" volt - már a 18. században falképek díszítették, és a ma látható falképciklus egyes részleteit csak átfestették a 19. század elején. Talán a Szent István kori alapítást ábrázoló jelenet, a Mária Terézia-portré és hármas apátsági címer egy korábbi együttes részét képezte. A levéltári anyagból ismert, hogy 1935-ben a könyvtárszoba boltozatára ornamentális díszítés került, ekkor a levéltárnak helyet adó kisebb szoba falán lévő latin feliratot is átfestették.

25 Ugyanakkora könyvtárteremben található történeti témájú falképegyüttes minden bizonnyal Kisfaludy Károly