Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Kovács Klára: Adalékok a balatonfüredi angolkert történetéhez

6. kép. Kertrészlet egy 1900-1910 körüli képeslapon (a szökőkút már nincs meg) bálytalanul kacskaringózó utacskák. (6. kép) Az 1860-as években állt már egy kör alaprajzú pihenőpavilon,

20 amely átvészelve másfél évszázadot, ma is áll a Szívkórház előtt, a Gyógytér délkeleti sarkában. Összefoglalva az angolkert és a vele szomszédos mai Gyógytér

21 történetét elmondhatjuk, hogy ez a terület a 18. század végén nagyszabású elképzelések helyszíne volt. A korszak egyik legkorábbi és legnagyobbszabású kertjének szánták, amely elképzelések csak hézagosan valósulhattak meg. Ennek legfőbb oka, hogy az elképzelések a Helytartótanács támogatásával születtek, annak anyagi erőforrásait véve alapul. A megvalósítás is elkezdődött még akkor, amikor ezek az erőforrások rendelkezésre álltak. A munkálatok azonban elakadtak, amikor a rend visszakapta birtokait. A bencéseknek viszont nem volt olyan erős és biztos háttere, amely a maradéktalan befejezéshez szükséges lett volna. Meglehet, hogy a szándék is hiányzott. A 18. század végi programokat nem vallhatták teljesen magukénak. A tervek megvalósulásában törés áll be, az egyidejűleg, azaz viszonylag rövid korlátok közé szorított, koncepciózus fejlesztést az igények kikövetelte, néha kierőszakolta lassú fejlődés váltja majd fel. Egy átfogó rendezés helyébe több, egy-egy szerencsésebb időpontban, részterületekre irányuló rendezés lép, nagyjából harminc-negyven évenként.