Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Keresztessy Csaba: „Buta, aki itt érezni nem tud”. A csákváry esterházy-kastély parkjának leírása 1823-ból

35 Egy lovak által működtetett kútról már 1781-ben is tudunk, ez a kastély előtt állt. A Kováts által említett kút ugyanakkor a szerző szerint csak 1820 körül készült el az istálló mögött. 36 A zárójelben közölt rész a lap alján található, a kézirattal egykorú és azonos kéztől származó kiegészítés. 37 Itt két áthúzott, olvashatatlan szó következik a kéziratban. 38 Az ún. Gessner-ház környékének leírása több szempontból is érdekes. A kutatás eddig vagy nem foglalt állást, vagy a 18. század végére tette a Gurdi-major mellett létrehozott új kertészeti egység létrejöttét. Kováts leírásából ugyanakkor úgy tűnik, a szerző éppen a munkálatok kellős közepén járt a területen. A feltehetően már lebontott malom helyén ekkor kerülhetett kialakításra a vízesés (cascade), viszont Kováts nem említi magát a Gessner-házat, minden bizonnyal azért, mert ekkor ez még nem is állt! Nehéz ugyanis elképzelni, hogy a verseket is író Kováts éppen azt az épületet ne említette volna meg a csákvári parkban, amely a szentimentális költészet a korszakban legdivatosabb képviselőjének, Solomon Gessnernek volt hivatva emléket állítani, s akinek verseit részben éppen Kováts Sámuel barátja, Csokonai fordította magyarra. 39 A Gurdi-majorról van szó, melynek jelenleg elhagyatottan álló épületei közül néhány szintén több figyelmet érdemelne. (A felvételeket készítette: Keresztessy Csaba.)