Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Keresztessy Csaba: „Buta, aki itt érezni nem tud”. A csákváry esterházy-kastély parkjának leírása 1823-ból

egyszer is ezt mondom: 19 esztendeje miolta én ezen Kertet járom, és még is nem hogy belé unnék, sőt mindennap óhajtom látni, 's alig várom hogy ürességem esvén belé mehessek. Itt a sok virágok kellemetes illatjai, a' fákon éneklő madarak' gyönyörű zengési egygy szóval az egész Parknak ki nézése engemet egészen meg bájol. - Buta, aki itt érezni nem tud. Kovács Sámuel Jegyzetek 1 Kovács Sámuel: Csákvári Park, vagy Nagy Kert. OSZK, Kézirattár, Quart. Hung. 759. Kováts Sámuel vegyes tárgyú munkái kötött és kötetlen beszédben. 42/a-49/a. lap. 2 A forrást már Révhelyi Elemér is ismerte, kézzel írt másolata megtalálható hagyatékában (Tata, Kuny Domokos Múzeum, 8. doboz. 19. fasc), azonban közlése elmaradt. Néhány kiragadott mondattöredéket Péterffy is idéz Kováts Sámuel életét és munkásságát feldolgozó tanulmányában [Péterffy Ida: Kováts Sámuel prédikátor és literátor: 1770-1830. = Fejér Megyei Történeti Évkönyv, 10. Székesfehérvár, 1976. 153.), ő viszont munkájában a szerző műveinek irodalomtörténeti elemzését tűzte ki célul, így e forrás csupán, mint ennek kicsiny része jelenik meg. 3 A park kialakulásának és fejlődésének átfogó elemzésére először Őrsi Károly vállalkozott 1989-ben [Örsi Károly: A csákvári Esterházy-kastély kertépítészetének története. = Műemlékvédelem, 33.1989.293-309.). Közel egy évtizeddel később Sisa József tollából jelent meg két, monografikus igényű tanulmány, mely a kastély és a park történetének feldolgozását célozta (Sisa József: A csákvári Esterházy-kastély. = Művészettörténeti Értesítő, 56. 1997. 1-42.; Sisa József: A csákvári Esterházy-kastély parkja. = Művészettörténeti Értesítő, 56. 1997. 147-178.). Egyik említett feldolgozás sem használja ugyanakkor a most közölt forrást. 4 A forrás aláírásában a név Kovács változatban szerepel, ugyanakkora szakirodalom következetesen a Kováts alakban említi, így mi is ebben a formában használjuk. Életének és munkásságának részletes feldolgozását ld. Péterffy (2. jegyzetben i. m.) 151-201. 5 Kováts a kéziratot - feltehetően felkérésre - a Tudományos Gyűjteményben történő megjelentetés szándékával írta. A szöveg végén Jankovich Miklós értékelése olvasható, mely - kisebb változtatásokkal - publikálásra alkalmasnak ítélte a szöveget, erre azonban végül nem került sor. Jankovich szerint: „A Tudományos Gyűjteményben bé vehetőnek Ítéltetik, ha az Grófnak dicsérete, mellyből az olvasó sem tanúságot, sem különös gyönyörűséget nem vehet ki hagyattatik: és az Nyelv tisztaságát fertőztető illyen nyelvhibás kifejezések, amint megjegyeztetek, megváltoztattnak, bár a Szerző több alatsony és tsak a' köznépnél gyakoroltatott szavakat is kerülte és félre hagyván az Anglus Park Szavat, a' Csákvári Kertet, mulató Kertnek nevezte volna. Jankovich Miklós." 6 Sisa 1997b. (3. jegyzetben i. m.) 167. 7 Sisa 1997a. (3. jegyzetben i. m.) 12. 8 A klasszicista átépítés kronológiáját Sisa József már említett tanulmánya alapján foglaljuk össze. 9 Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. Budapest, 1999. 10 A forrást betűhív átírásban közöljük. A kéziraton lévő egykorú és azonos kéztől származó javításokat, illetve az egyes kerti objektumokra vonatkozó megjegyzésekre a jegyzetekben térünk ki. 11 Esterházy Miklós gróf (1775-1856). Esterházy János és Pálffy Marianna gyermeke. Neje Roisin Franciska Romana őrgrófnő. 1796-ban kamarás, 1831-ben belső titkos tanácsos. A csákvári kastély átépíttetése mellett az ő nevéhez fűződik a tatai Angolkert kialakítása is. Miklós gróf