Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bozóki Lajos: „A vendégfogadó is díszt ád a Városnak, s az utazóknak elég alkalmatos szállást.” HofstädterKristóf uradalmi építész vendégfogadó tervei és a keszthelyi Amazon szálló

ha dongaboltozattal fedett tere. A konyha szabadkéményes lehetett és a tüzelőtér a dongaboltozatos helyiségben volt, melyet a szomszédos helyiségektől, a déli oldalon, kosáríves nyílás választott el.

2 Az emeleten a barokk szárny első, 20. számú szobája a déli oldalon még őrzi az eredeti ablaknyílást. A keleti, teraszra néző ajtó, miként az ezt követő szobák nyílásai is (19-16.) a 19. század végi kávéház emeleti teraszának kialakításakor épültek, a barokk ablakok átalakításával. Miként az a falkutatásból kiderült az emeleti folyosó,

3 jórészt kőből és téglából falazott dongaboltozata ott ér véget, ahol a terasz északi oldala kezdődik. A 15-ös szobát, melyet modern falakkal osztottak utólagosan barokk fiókos boltozat fedi, és építéskori ablakfülkéje van. Megjegyzendő, hogy a további szobák lényegében érintetlenül megmaradtak a 18. századi formájukban csupán az északi helyiséget osztották meg egy hosszirányú fallal. A 14. számú szoba síkfedésű, északnyugati sarában helyezkedik el a padlásfeljáró tere. A helyiséget eredetileg is csak egy ablak világította meg, ellentétben a két északi barokk szobával, ahol 2-2 ablak van. A boltozott szobákat kályha fűtötte, melyeknek tüzelőnyílásuk a folyosóra nyílt. A boltozatok válla vakolatból kialakított párkánykonzolokban végződött. A szálloda első forrásértékű említése egy Clemens nevezetű angol utazótól származik 1715-ből.

4 A ház építési terve, illetve annak variánsai a Festeticstervtárban maradtak fenn, a tervsorozatot Hofstädter Kristóf uradalmi építész készítette 1776-ban.

5 A barokk épület a 19. század utolsó negyedéig megtartotta eredeti formáját. Ekkor, 1883 előtt a főhomlokzat déli része elé kávéházat emeltek, az emeletén terasszal.

6 A kávéház bejárata az utcáról nyílt, homlokzatát nagy ablakok törték át. A kávéház tömbjét 1891-ben a barokk homlokzat előtt meg akarták duplázni (Schadl János tervei alapján), ám ez a terv végül nem valósult meg. Az emeleti terasz megépítésével egy olyan kettős, reprezentatív tér jött létre, amelynek belső, emeleti nagytermét a barokk falak elbontásával kialakított tér alkotta, a 18. századi „táncterem" és az első déli szoba helyén.

7 A külső tér a kávéháztetején lévő terasz volt. A kettő között az átjárást a barokk ablakok helyén nyitott ajtók biztosították. (Ezek az ajtók az utóbbi leválasztások után egy kivétellel újra ablakká váltak.) A falkutatás során bizonyosodott be, hogy a folyosó déli szakaszának boltozata alá megy a vakolat (a tapétautánzó festéssel), vagyis ebben a periódusban itt nem volt boltozat. Feltételezhető, hogy a századfordulós nagyterem a folyosó nyugati faláig tartott. A déli folyosószakasz visszaépítésekor, illetve az újabb szobasor kialításakor a 20. század második felében kerülhetett a folyosószakasz fölé a nád-rabic boltozat.