Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Koppány Tibor: A kismartoni uradalom szentmargitai kőfaragói a Dunántúl18-19. századi építkezésein

23 Veszprémi Érseki Levéltár, A. 8/6. Visitatio Canonica, 255. p. 1960-ban a templom mellett állt, talapzatán 1733-as évszámmal, ahogyan azt Szíj Rezső: Várpalota. Budapest, 1960. 49. olvasható. 24 Szíj Rezső: Műemlékek és műalkotások Várpalotán. Budapest, 1965.56-57. 25 A Mária-kút eredeti helyére: Veszprémi Érseki Levéltár, i. h. A Mária-kút 1846-ban már a templom előtt volt: MOL, Zichy család zsélyi levéltára, 81. cs. fasc. 100. No 17. A szobrokat 1989-ben láttam a kórusfeljáró alatt. 26 Veszprémi Érseki Levéltár, A. 8/6. Visitatio Canonica 1747.255. p. és Protocollum Episcopale A. 39. B/1. 208. p. és Szíj (24. jegyzetben i. m.) 410. 27 Szíj (24. jegyzetben i. m.) 56-57. 28 Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. Hrsg. Von Ulrich Thieme, Felix Becker. XXXV. Leipzig, 1942.64-68. 29 Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes. II. Eisenstadt, 1963. 925-926. 30 Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten, Mäzenen. Ausstellungskatalog. Red. Jakob Michael Perschy. Eisenstadt, 1995. 390-391. és Bollwerk Forchtenstein. Ausstellungskatalog. Red. Jakob Michael Perschy. Eisenstadt, 1993. 187. 31 Sopron és környéke műemlékei (3. jegyzetben i. m.) 130. 32 Uo., 135. és Aggházy (10. jegyzetben i. m.) I.: 249., 290.; II.: 149., 244. 33 1768: MOL, A herceg Esterházy-család levéltára, Fasc. 1526. Rahier-iratok, No. 98. 34 Aggházy (10. jegyzetben i. m.) I.: 230., 286-287.; II.: 244., 270., 286. 35 Uo., I.: 230. Az 1760-70 között az eszterházai (fertődi) kastélyon dolgozó Johann Michael Walch szentmargitbányai kőfaragóként a kismartoni uradalom mestere volt. Ld. Valkó Arisztid: A fertődi (Eszterházi) kastély művészei, mesterei. = Művészettörténeti Értesítő, 2. 1953. 134-137. és azonos lehetett az 1768-ban összeírt szentmargitai kőfaragók között felsorolt, hasonló nevű mesterrel. Személye feltételezhetően azonos volt azzal a Walch Mihállyal, akinek hasonló nevű fia 1808-ban nyert polgárjogot Sopronban. Ld. Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok. Budapest, 1982. II.: 918. Apa és fia közül valamelyikkel lehetett azonos az 1791-ben a szombathelyi székesegyházon dolgozó Walch Mihállyal. Ld. Kapossy János: A szombathelyi székesegyház. Budapest, 1922. 10., 89. - Az 1750-70-es években szereplő Mathias Walch 1764-től pozsonyi polgárként kőművesmester, több ottani és jelentős épület építője. Ld. Tölgyessy Felicia: A pozsonyi barokk építészet. Budapest, 1937.38-39., 44., 45, 63.; Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler (28. jegyzetben i. m.) 68.; Kapossy János jegyzetei az egykor Grassalkovich levéltár elpusztult tervtáráról. Közzéteszi: Mojzer Miklós. = Művészettörténeti Értesítő, 38. 1988. 250-256.; Dávid Ferenc: Az idősebb Grassalkovich Antal jegyzéke egyházi építkezéseiről, 1771-ből. = A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, 1991. 225-231.; Fidler, Peter: Beiträge einem Künstler- und Kunsthandwerkerlexikon des Donaugebietes (Österreich, Slowakei und Ungarn). Exerpta aus den Archiven in Preßburg und Tyrnau. IV. Teil. = Ars, 1997,1-3. 247; Varga Kálmán: Egy kastélyépítő főúr a 18. században: Grassalkovich I. Antal. = Műemlékvédelmi Szemle, 8,1998, 2.137. 36 A Körmenden álló Nepomuki Szent János-szobor fölé 1836-37-ben a szentmargitai származású Georg Höller soproni kőfaragómester emelte a dór oszlopos gloriettet. Holier már 1828-ban dolgozott a körmendi kastélyon és 1848-ban az ottani uradalom építkezésén vett részt. Ld. Koppány Tibor: Körmend városának építéstörténete. Körmend, 1986. 78. - 1807ben a székesfehérvári megyeháza építésében Andreas Walch szerepel az építési munkák vezetőjeként Josephus Rieder mellett. Ld. Fitz (10. jegyzetben i. m.) 60, a veszprémi Szent Benedek-hegyen 1832-ben felállított Kálvária pedig a szakirodalom szerint pozsonyi Walch Ádám műve volt. Ld. Weyde, Gizella: Pressburger Baumeister der 2. Helfte 18. Jahrhundert. Pressburg, 1930.6. 37 Faller Jenő: Római duzzasztómű és kőbánya Veszprém vármegyében. = Dunántúli Szemle, 6. 1939. 294-300. és Magyarország Régészeti Topográfiája. II. Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. Szerk. Éri István. Budapest, 1969.164. - 37/15. lelőhely. 38 MOL, Zichy család zsélyi levéltára, Fasc. 231. et A. no. 13. és 291. cs. fasc. 234. No. 13.