Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Koppány Tibor: A kismartoni uradalom szentmargitai kőfaragói a Dunántúl18-19. századi építkezésein
A kismartoni uradalom szentmargitai kőfaragói a Dunántúl 18-19. századi építkezésein Koppány Tibor A Veszprém és Várpalota között fekvő Öskü katolikus és evangélikus templomai melletti kis tereken egy-egy barokk oszlop áll, mindegyik tetején szoborral. A plébániatemplom mellett lévőn kétlépcsős alépítményen szabályos klasszikus oszlopszékről kompozit oszlop emelkedik, Szentháromság-szoborral. Az oszlopszék homlokoldalán volutás konzol tartja a golyvázott párkányt. A konzol felett egykor szobor állhatott. Oldalain lekerekített sarkú tükrök, a hátsón hétsoros latin nyelvű felirat olvashatatlanra kopott nyomai, amelyből csupán az 1746-os évszám vehető ki. Az oszloptörzsön többszörösen körbefutó szőlőinda díszítés van. A felső szoborcsoporton belül a felhőkön ülő Atyaisten keresztet tart, amelynek corpusa félig letörött, alatta a Szentlelket ábrázoló, kitárt szárnyú galambbal. Az erősen szétfagyott szoborcsoport tetején kovácsoltvas sugárkoszorú maradványai láthatók. Az evangélikus templom keleti oldalán levő útkereszteződésben erőteljes és háromlépcsős talapzaton áll az ugyancsak oszlopszékről emelkedő, lábazata feletti harmadában kannelúrázott, feljebb szőlőindás díszítésű másik oszlop, korinthoszi oszlopfője felett Szent Anna harmadmagával-szobor erősen szétfagyott töredéke. Oszlopszékének oldalain levő, lesarkított keretelésű mezőkben itt is feliratok, a homlokoldalon alig kivehető, tíz soros, elmosódott magyar szöveggel, annak végén az 1747-es évszámmal.' (1. kép) Hasonló, szoborcsoporttal koronázott, szőlőindával befuttatott oszlopok sem a közelebbi, sem a távolabbi környéken nem ismertek. Annál több található viszont belőlük az egykori Sopron megye területén, magában a megyeszékhelyen és környékén, főként azonban a jelenlegi Burgenlandban. Ott a 17. század végétől készítettek ilyeneket az Esterházy Pál nádor által 1682-ben a fraknói vár előtt állíttatott Szent Mátyás-szobor mintájára, 2 bár a legkorábbi - úgy tűnik - a fertőszentmiklósi Pietá-oszlop, amelynek nem sokkal korábbi évszáma 1676. 3 Készítőik többnyire az Esterházy-domínium kismartoni, főként azonban szentmargitai kőfaragói voltak. A szoboroszlop forma nyomán önkéntelenül felmerülő kérdés olyanformán fogalmazható meg: hogyan került a
