Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

G. Lászay Judit: Eszterháza színei. Rövid beszámoló a fertődi Esterházy-kastély homlokzatkutatásáról

3. kép. A belvedere keleti oldalán, a kőkereten és stukkókagylón talált terrakotta szín ezt a megoldást! A rózsaszínű festés alapot képez a sötétebb, másodikként felvitt réteghez, amely hol erősebben, máshol csak apró nyomokban tapad ma a felületen. E homlokzaton néhol e síkhoz tartozó, durvább, homokos vakolattal készült barokk javítások figyelhetők meg. A sötét, durvább felületekből és a festésnyomokból következtethető, hogy a festett sáv a plasztikus keretnél kb. 6 cm-el keskenyebb lehetett. Ezek a jelenségek magyarázzák, miért tapasztaltuk korábban a díszudvari homlokzat íves szárnyain is a pillérek melletti falsávok utólagosságát. A sávok felhelyezésekor a pilaszterek és a nyíláskeretek közötti kis hely miatt a keretek csiga motívum plasztikája különféle módon torzult, s a helyreállítások eredményeként sokszor elveszett a vakolatban. A fémkorlátok színe fekete, az erkély lámpásait a számlák szerint vörösréz színűre festették, tetejüket aranyozták. A kétemeletes kastély erőteljes színekkel, rácsos jellegű kifestést kapott.

33 Mégis mivel magyarázható, hogy a helyszínt ismerő,

34 Gaetano Pesci 1780-as, Eszterháza kastélyát és kertjét délről ábrázoló festményén egy világos, csaknem fehér főépülettel találkozunk? A kép valóságos és képzelt elemekből áll. A nézőpont nem valóságos, a perspektíva szerkesztett annak érdekében, hogy a részletek a legjellemzőbb, legdekoratívabb szempontból legyenek ábrázolhatók. Míg pl. egy kertet elválasztó kőrács aprólékos megfestésével a 4. kép. A keleti oldalszárny kamarakerti külső homlokzatán, a déltől számított tizenhatodik falpilléren és környékén kibontott részlete a terrakotta festés és a terrakotta árnyékoló festés nyomaival