Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

G. Lászay Judit: Eszterháza színei. Rövid beszámoló a fertődi Esterházy-kastély homlokzatkutatásáról

szerint folyt, helyszíni kutatás nélkül.

10 Rados Jenő professzor egy-egy színmintát festetett fel a homlokzatokra: sárgát (a látott színek és Schönbrunn mintájára), valamint szürkét (ld. Ráckeve), gyakori barokk megoldásként.

11 A neves szakemberekből álló grémium az előbbi mellett döntött. Az így született megoldás egy fehér pilaszterekkel, párkányokkal rácsosán tagolt, sötétebb okkersárga alapon világosabb faltükör lizénákkal, fehér ablakkeretekkel, világos stukkókkal megalkotott, kontrasztokra építő homlokzat. A zöld ablakoknál a nyílószárnyakat fehérre festették. A nyolcvanas évek eleji felújítás változtatott a homlokzat színezésén, az előbbi erőteljes, szétszínezett világát a kor megváltozott ízlésének megfelelően letompította az egymáshoz közelítő okkersárgák alkalmazásával. Az építész szakmában fogalomként szerepel az „Esterházy-sárga". Kutatásaink alapján kiderült, sötét okkersárga kifestésről alig több mint száz éve beszélhetünk épületünk esetében, s ez a szín minden alkalommal az adott divatnak megfelelően módosult!

12 Tehát több „Esterházy-sárga" létezik, de egyiknek sincs köze Fényes Miklóshoz.

13 Fényes Miklós egyemeletes és kétemeletes kastélya A Baucassa-val kiegészült forráskutatásokból kiderült, milyen lépésekben épült ki a korábbi főépületből és különálló oldalszárnyakból álló, Martinelliféle kastély falainak felhasználásával 1762-1768 között az egységes alaprajzba összefogott, „babilon kupolás" főszárnyból, íves-, oldal- és patkószárnyakból álló földszintes manzárdtetős kastély. Megfigyeléseinket alátámasztják ezek az adatok. 1775-1776 között Fényes Miklós kétemeletesre bővíttette az együttest, a franciás manzárdtetőket attikás-ároktetős, „itáliai" jellegű szerkezetre cseréltette. A homlokzatok ekkor kapták pilaszterekkel tagolt architektúrájukat, sor került a nyílásrendszer átalakítására, így a kőkeretek cseréjére is. A kőszerkezetek színezése Amint az a forrásvizsgálatok

14 alapján kiderült, néhány elemet - egyes vázákat, kútmedencét - csak lenolajjal itattak át, míg más kőfelületeket - trófeákat az attikán, a díszlépcső vázáit, korlátját, szobrokat - lenolajos itatás után két rétegben ólomfehérrel festettek be.

15 Ezt a kastélyon használt margitbányai kő színéhez közelítő festésnek véljük.

16 Noha rendkívül alaposan letisztították korábban a kőfelületeket, mégis találtunk az attika kőrácsain kőszínű festést.