Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

G. Lászay Judit: Eszterháza színei. Rövid beszámoló a fertődi Esterházy-kastély homlokzatkutatásáról

- kutatás számtalan hiányzó építéstörténeti láncszemet máris helyére rakott. Megtudtuk a számlákból, mikor, milyen lépésekben épült ki Fényes Miklós egyemeletes kastélya 1762-1768, és a kétemeletes 1775-1776 között. A dokumentumokból értesülhetünk a felhasznált anyagokról és technológiákról (pl. kőszerkezetek kezelése

4

) is. Eredményes további munkát csak a már kialakult módszert követve végezhetünk: a levéltári források és a helyszíni kutatások eredményeinek ütköztetésével, magyarázatával. Rövid vázlatát szeretném adni a homlokzat színezés kutatás eredményeinek, remélve, hogy a mellékelt képek többet mutatnak színek nélkül - az egyébként politikailag távolról sem korrekten, ám érzékletesen megfogalmazott - „négerek harca az alagútban" jellegnél. A homlokzati színezés kutatására is több fázisban került sor. Az első, rövid, márciusi kutatás során kiderült, hogy sokkal bonyolultabb a színezés feltárása és gyökeresen mások az eredményei, mint azt a korábbi publikációkból és megfigyelésekből gondoltuk.

5 Egy állványozási gondok miatt rövid kora nyári periódus után igazán eredményesnek a kivitelezés megkezdésekor az udvari homlokzat teljes hosszában és magasságában felállított állványokról történt szondázásokat tekinthetjük. November végétől december közepéig a kerti oldalakon is dolgozhattunk, s mint utóbb kiderült, a legutolsó munkanapon feltárt részletekkel került sok hiányzó mozaikdarab a helyére. A 20. században két homlokzat helyreállítása volt az épületnek. Az első az 1958-1959-ben Varga István tervei szerint, Rados Jenő koncepciója és felügyelete mellett lezajlott nagy rekonstrukció során, a második az 1981-1983 között Varga István (GYŐRITERV) tervezte tatarozáskor. A felületek nagyfokú kopottsága, átdolgozottsága, a vártnál több cementes kiegészítés, átvakolás következtében igen nagyszámú vizsgálati pontra volt szükség ahhoz, hogy az architektúra különböző lényeges elemeihez hozzá tudjuk rendelni az egy-egy periódushoz tartozó színeket.

6 Értelemszerűen a legjelentősebb periódushoz és a jelenlegi architektúrához köthető korszakhoz, a kétemeletes barokk kastélyhoz tartozó kép rekonstrukcióját tűztük ki elsődleges célunknak. Bebizonyosodott az a munkálatokat megelőzően is hangoztatott véleményünk, miszerint egy ilyen fontosságú épület homlokzat színezési kutatásait csak nagy felületre kiterjedően - ilyen nagymértékben kopott felületeken különösen - sok szondával lehet csak hatékonyan elvégezni.

7 A kutatást sokrétű természettudományos vizsgálat egészítette ki: mikroszkópos rétegvizsgálat, kémiai anyagelemzés (dr. Horváth Zoltán, Szilágyi Gáborné, ÁMRK), elektrongerjesztéses röntgen mikrospektroszkópiás analitikai vizsgálat (dr. Gál Tamás),