Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

D. Mezey Alice: Tempora mutanturet nos mutamur in illis? Eltakart falképek – Győr, Liszt Ferenc utca 19.

szerint más műfajú vagy más stílusfokú megoldásként a 18. században, amikor a már festett faburkolatú lábazati zónára a keretet is festették, s az így keletkezett faltükörbe a figurális vagy ornamentális dekorációt is. A fa lambériára és fa keretezés ornamentális díszítésére emlékeztető, főként a voluta, még inkább a kagylódísz legváltozatosabb megjelenési formáit alkalmazó elemek fokozatosan elmaradtak, a kompozíció egyre kötetlenebbé, levegősebbé szabadabbá vált. A barokk dekoratív falfestészetnek ebben a korszakában készült a győri belváros széli polgárház, zárterkélyes emeleti lakószobájának kifestésé. A barokk világi falképfestészet azonban ennél természetesen jóval strukturáltabb jelenség. Formai elemei és a technikai megoldásai mellett többek között a helyiség funkciója is meghatározhatta az alkalmazott dekorációt és annak témáját. Kiragadott példa, hogy a kerti építmények, barlangok, lugasok és tájképi környezet illúzióját keltő kifestések a kastélyok, ritkábban a városi paloták földszinti, az előbbi esetében a parkkal, az utóbbiéban a kerttel érintkező helyiségeit díszítették. A Liszt Ferenc utcai ház 18. századi kifestésé a kivételek közé tartozik. Ebben az esetben, ahogy korábban már utaltunk rá, a Sala terrena típusú dekorációt a lakóház egyik emeleti helyisége, a zárterkélyes lakószoba díszítésére használták. 2. kép. A zárterkélyes szoba utcai fala, 1983