Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Haris Andrea: Utolsó feljegyzés a vasaljai mellékoltár tárgyában

2. kép. Szent Borbála és Assisi Szent Ferenc szobra, felújítás előtti állapot, 2001 megfaragott szobrok közül a középső két alak, egy nő és egy férfi, a kolduló rendekre jellemző szerzetesi öltözetet visel. A férfi szerzetes ruházatán kívül egyetlenegy attribútumot hordoz, egy nagyméretű, korpusz nélküli keresztet. A női alak jobbjában egy égő szívet, baljában egy könyvet tart. A női szent minden kétséget kizárólag Nagy Szent Teréz, és alakjának azonosítása teszi azt lehetővé, hogy a kevéssé tipikus attribútum ellenére is a férfi szerzetesben Assisi Szent Ferencet tiszteljük. Az oltár két szélén, a férfi szerzetes mellett egy világi ruhás női szent, az ellentett oldalon, a női szerzetes mellett egy papi ruhába öltözött, kalapos férfi szent található. A fején koronát is viselő fiatal női alak kezében lévő kehely

10 egyértelműen Szent Borbálára utal, míg a könyvet a jobb kezében fogó férfi alakja Borromei Szent Károllyal azonosítható. Assisi Szent Ferenc és Nagy Szent Teréz alakja a szerzetesség, az egyház két, különböző korban élt megújítójaként értelmezhető, de az oltárkép hiánya miatt további jelentésrétegeik nem vizsgálhatók. A másik két szent alakja, együttes megjelenésük, konkrétabb jelentéstartalomra utal; vélelmezhető, hogy egy nagyobb pestisjárvány alatt tett fogadalom képi megjelenítői. Borromei Szent Károly tisztelete, mint pestis ellen védő szenté, a 17-18. században olasz és német nyelvterületeken igen elterjedt volt. Szent Borbálához is gyakran fo3. kép. Nagy Szent Teréz és Borromei Szent Károly szobra, felújítás előtti állapot, 2001