Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára

A zalalövő-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára Valter Ilona Zalalövő nyugati részén, az Őríszentpéterre vezető országút mellett, a Zala folyó partján fekszik a hajdan önálló Zalamindszent község. 1926-ban csatolták Pusztaszentpéterrel és Zalapatakával együtt Zalalövőhöz, és ma már csak egykét házhelynyi szabad térség választja el jelképesen tőle. A középkorban több Mindszent falu volt Zala megyében. Nevüket Mindenszentek tiszteletére szentelt templomaikról kapták. A Lövő melletti Mindszent falut Árpád-kori oklevelek nem említik, ám éppen a 13. század közepén épült temploma bizonyítja korai létezését. Egy 1414-ben kelt egyezséglevélben olvashatunk először róla, amikor Asszonyfalvi Osl Gergely, valamint Gersei Pethő Tamás és János a köztük fennforgó peres ügyben megegyeztek, a Gersei Pethők Mindszent nevű falujában.

1 1419-ben a Gersei Pethő család fövényesföldi és herbartföldi részbirtokot örökölt Lövő és Mindszent, más néven Kerekgárdony falvak között.

2 1473-ban egy Mindszent, más néven Herbathya nevű prediumot említenek Lövő és Mindszent falvak körzetében.

3 Mindszent falu Kerekgárdony neve csak egyszer szerepel oklevélben. Lövő és Mindszent falvak között feltehetően már a 13. században birtoka volt egy Herbert nevű nemesnek. A Herbartfölde elnevezés arra utal, hogy a feudális birtok gazdasági központjában létezett egy kisebb falu. A 13. században sok ilyen, a személynévhez tett -falva, -földje, -telke szóval jelölt kisnemesi települést ismerünk. Az 1473-as Mindszent, más néven Herbatya jelölés minden bizonnyal a Herbatya nevű birtoktest Mindszent határába eső részét jelenti, és nem egy másik Mindszent faluról van szó ebben a szűk körzetben.

4 A Lövő melletti Mindszent falura vonatkozó adatok az 1500-as évektől megszaporodnak, és ezekből kiderül, hogy a Gersei Pethő család mellett számos kis- és középnemesi családnak volt részbirtoka a faluban. A környék a gyepűőrleszármazott egytelkes nemesek települési zónája. Korszakunk birtokstruktúrája is ezen örökség nyomát viseli. Nincs igazi nagybirtok, nincs vártartomány, nincs egyházi uradalom, nincs szabad királyi város, mezőváros is csak egy. Az adóösszeírásokban feltűnő néhány nagybirtokosnak a Lövő környéki településeken nem voltak törzsbirtokai. A birtokok urainak többsége Zala megye közép- és kisnemesi famíliáiból került ki (Csébi Pogány, Hásságyi, Gersei Pethő,