Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bartos György – László Csaba: Kutatások a pápai Esterházy-kastélyban (1999-2001)

még többször volt a város harcok színtere, ám 1711 után végképp megszűnt hadi szerepe. A város körüli bástyák a 19. század elejére eltűntek, a várat a 18. század végére a mai képében ismert barokk kastéllyá szelídítette az átépítések sora. (2. kép) A 19. század második felében végzett kisebb átalakítások lényegében nem változtattak a kastély barokk összképén.

7 Az Esterházy család utolsó, Pápán rezideáló tagja Tamás 1945. évi távozta után a kastélyt közel másfél évtizedig szovjet katonaság lakta. Az épület csupán 1958-ban üresedett meg, ezt követően készítette el a VÁTI a kastély első hasznosítási javaslatát. Az elképzelés szerint az épületbe könyvtár, múzeum és irodák kerültek.

8 A kastély külső homlokzatainak helyreállítására 1964-ben került sor, majd rendezték az udvart, a parkot.

9 Az azóta eltelt években a legjelentősebb felújítás a keleti szárny emeletén lévő Esterházy Ferenc építtette kápolna, Josepf Ignaz Mildorfer által 1754-ben festett falképeinek restaurálása volt.

10 Pápa város település és birtoklástörténete jeles kutató elődeink tevékenysége nyomán fő vonalaiban már ismert. Megtörtént a képi ábrázolások - metszetek, városképek, csataképek - összegyűjtése is." Mithay Sándornak, a Pápai Helytörténeti Múzeum egykori igazgatójának a kastély 1959-1964-1970 közötti felújításai során tett megfigyelései, valamint a kastély udvarán, illetve 2. kép. A kastély látképe a vélhetőleg Franz Anton Pilgram által készített - és részben magvalósult - vezérterv alapján, Pápa, Gróf Esterházy Károly Kastély és Tájmúzeum