Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

B. Benkhard Lilla - Mentényi Klára: A Kőszeg Rájnis utca 3. számú lakóház kutatása

latból készült, simított övpárkánya nagyjából a jelenlegi tagozat vonalában húzódott. Fontos megjegyezni, hogy ez a vakolat csatlakozik a jelenleg is az ablaknyílásokban lévő, szalagtagos emeleti kőkeretekhez, tehát ezek behelyezése a boltozatok emelésével egy időben megformált, új homlokzati architektúrához kapcsolódik. 1758-ból ismerünk egy levéltári adatot, miszerint „Dugovics Imre kapitány (alszélről) és Gogitscher József [a Rájnis utca 5-ről van szó] közös csepegőre épített házuk"-on megvizsgálták a csatornát. A bizottság megállapította, hogy a felszélről épített ház a régebbi.

58 A két épület közös tulajdonlása a 18. század utolsó harmadáig tartott. 1770-ben a Rájnis utca 1. már biztosan a Szelestey család birtokában volt, a mi házunkban azonban továbbra is Dugovics Terézia lakott, 1776-ban még kimutathatóan, feltételezhető azonban, hogy még valamivel később is.

59 Ismerünk egy adatot, miszerint 1780-1781-ben három ház, mégpedig a Rájnis utca 1., 3., 5. azért mentesül az adófizetés alól, mert „2-szer leégett".

60 Valószínű, hogy a legújabb károkat az 1777. évi nagy tűzvész okozta, amely a közeli várban és a Chernél utcában is számottevő pusztulással járt.

61 A kutatott házban -30 cmen feltárt égésréteget hozhatjuk kapcsolatba ezzel a tűzesettel. A család következő tagja: Dugovics János kanonok Imre testvére volt, s 1791-től 1796-ig kimutatható a jegyzékekben.

62 Minden bizonnyal a korábbi szülői házban, a Rájnis utca 1-ben látta meg a napvilágot 1729-ben. Apja Dugovics János vármegyei jegyző, anyja Kruckovics Judit volt. Teológiai tanulmányait Győrben végezte. 1779 óta a szombathelyi székesegyház kanonokjaként különböző tisztségeket viselt. Szily János püspök később a szeminárium rektorává nevezte ki, 1799-ben pedig a székeskáptalan helynökké választotta. 1804-ben halt meg.

63 Az a tény, hogy a kanonok adózott háza után, még nem jelenti azt, hogy ő maga is visszaköltözött Kőszegre, sőt valószínű, hogy csupán bérbe adta azt. Talán több család is élhetett itt egyidejűleg. Erre utalhat az a földszinten és az emeleten egyaránt megtalálható, utólagos válaszfal, amely nem túl szerencsés módon osztja ketté a boltozott hátsó helyiségeket. Míg alul a közös térből egy külön konyhát (3) választottak le, felül - részben lebontva a hátsó szoba (9) teknőboltozatát - megnagyobbították és dongaboltozattal fedték be a konyhát (7-8). Talán különösen hangzik, de valójában a következő tulajdonos, Samuel Gerhauser idejére tehetők azok az utolsó jelentősebb átalakítások, amelyek ma is meghatározzák az épület külső és belső képét. Az 1800-ban kőszegi polgárrá lett postamester a Rájnis utca 3. számú házon kívül több ingatlannal is rendelkezett a városban. Egy 1819-ből fennmaradt vagyonértékelésből ismerjük eze-