Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

B. Benkhard Lilla - Mentényi Klára: A Kőszeg Rájnis utca 3. számú lakóház kutatása

közlekedés iránya az utca felé lehetett. Ma már nem tudjuk bizonyítani, csak valószínűsítjük, hogy a késő középkori gyakorlatnak megfelelően

15 és a szomszéd háznál alkalmazott módon, az első pincetérbe az utcai falban középen nyíló ajtón keresztül lehetett lemenni. Azt, hogy mi indokolta a pince megszüntetését, ma még nem tudjuk, de megjegyezzük, hogy a szomszédos Rájnis utca 5. számú épületnél ugyanígy jártak el.

16 A miénknél jóval jelentékenyebb méretű és mélységű pincetereket ott betömedékelték. Az utcai helyiség visszabontásában valószínűleg szerepet játszott az „emeleti szint" sérülése is. A mélyített pince fölött még egy szint húzódott. A meghagyott földszinti helyiség (2) déli fala fölött - részben az emeleti 11. számú helyiség északi falában, részben pedig ennek folytatásában, a folyosó (7) két oldalán - ma is mintegy 1 m -1,40 m magasságig álló, a vizsgált emeleti falszövettől eltérő, mindössze 50 cm szélességű, korai fal maradványára bukkantunk. Az agyaggal összetapasztott, terméskő-tégla vegyes anyagú maradványok leginkább az általunk a 16. század második felére datált lakóház alsó szintjének falaihoz hasonlítanak. A folyosó (7) keleti oldalán, közvetlenül a falcsonk mellett, egy valamikor tőle északra elhelyezkedő nyílás boltívének három ferde téglája került elő. Nem tudni, hogy az agyagos fallal egyidős-e, téglái azonban sokkal sötétebbre égetettek és közöttük jó megtartású, mészrögös habarcs figyelhető meg. Mindenesetre egy időszakban biztosan együtt éltek. A nyílás vállmagassága a jelenlegi járószint fölött 140 cm-re található. Előkerülésének ténye bizonyítja azt a feltételezést, hogy az 1. és 2. helyiség között mára szóban forgó építkezés előtt ugyanebben a vonalban léteznie kellett egy válaszfalnak. Folytatva a következtetések sorát, a leírt jelenségeknek több és tegyük hozzá egyaránt bizonyíthatatlan megoldása lehetséges. A leginkább valószínű, hogy a mai emeleten megfigyelhető, korai falak egy olyan lakóházhoz tartoztak, amely egy feltételezett, nem túl mély pince fölötti magasított földszintből, kvázi emeletből állt, s így födémmagassága is máshol húzódott. Az alsó szinthez hasonlóan az „emeletet" is a szomszéd Rájnis utca 5. számú ház már álló déli falához építették hozzá. Az utcai fronton lévő egyetlen szobába hátulról, az udvar felől csatlakozott a szabadkéményes konyha. Ennek tüzelőtere az utcai szoba felöli északkeleti sarokban lehetett, amit az itt erősen átégett falazat is megerősít. Az utcai fronton álló házhoz hátul az udvarban melléképületek - istálló, pajta, stb. - tartoztak, melyek pontos helyét ma már nem ismerjük. Ugyanakkor írott forrásokból tudjuk, hogy a 16-18. században a belvárosi lakóépületek kiszolgálásához majd minden esetben hasonló építmények tartoztak.

17