Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

B. Benkhard Lilla - Mentényi Klára: A Kőszeg Rájnis utca 3. számú lakóház kutatása

A Kőszeg Rájnis utca 3. számú lakóház kutatása B. Benkhard Lilla - Mentényi Klára A nyugati határszélen húzódó kicsiny városról még a szűkebb szakmai köztudatban is egy olyan kép rögzült, hogy ott szinte töretlenül folytatódhatott, folytatódik az a fajta szisztematikus, teljességre törekvő épületfeltárás, mely az 1960-as, 70-es és 80-as évekre oly jellemző volt, s minek során a város elnyerte mai, jól ismert arculatát. A valóság ennél sokkal árnyaltabb. A teljességre való törekvés megmaradt, a lehetőségek azonban igen beszűkültek. Míg egyfelől az utóbbi másfél évtizedben a felújítások száma nem csökkent, sőt megnövekedett, addig a hozzájuk kapcsolódó, azokat megelőző, az egész épületre kiterjedő komplex építészettörténeti kutatás (falkutatás és régészeti feltárás) alig történt, pontosabban több helyszíni megfigyelésre, esetleg szondázó kutatásra zsugorodott.

1 Ritka kivételnek számít a 2002-2003-ban kutatott Rájnis utca 3. számú lakóépület.

2 Közismert, hogy Kőszeg azok közé a települések közé tartozik - hasonlóan Budához, Esztergomhoz, Pécshez, Sopronhoz, Székesfehérvárhoz, Veszprémhez, stb. -, amelyek térhálózatukban napjainkig megőrizték középkori szerkezetüket.

3 A hármas tagolású város magja a fallal és tornyokkal körülvett Belváros volt, melyet délről, Szombathely irányából a Magyar külváros, északról a Német külváros ölelt körbe. A 13. században alapított,

4 szabálytalan négyszög alakú belső városrész utcahálózata, de még telekkiosztása sem igen változott a 16. század óta.

5 A fő ütőeret jelentő út a déli városkaputól - az Alsókapu-toronytól - az északi Felsőkapu-toronyig húzódott, s húzódik ma is, bár maguk a kapuk már nincsenek meg. Nagyjából az út s egyben a Belváros közepén, a templomokkal (Szent Jakab- és Szent Imre-templom), valamint a rendházzal szemben, szinte a legexponáltabb helyen található a ma egyemeletes, késő barokk homlokzatú, Rájnis utca 3. számú lakóház. (1. kép) Tőle kb. száz méterre délre emelkedik az egykori piactér nyüzsgő forgatagára néző mindenkori városháza (Jurisics tér 8.), s kb. ugyanekkora távolságra északra áll a külön vizesárokkal és fallal lehatárolt, a várossal a kezdetektől egybeépült, de külön jogállású vár.

6 Közvetlen déli szomszédja (Rájnis utca 1.) mellől indul a Szent Jakab-templomra és a főutcára merőleges, tört vonalú Sarkos, később Úri utca, ahol a földszintes házakból az 1724-ben Kőszegre telepített Dunántúli Kerületi