Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Simon Zoltán: „Száztitkú, halovány emlék.” Az elpusztult regéci várkápolnák 17. századi leírásai

hogy nincs adatunk arra nézve, hogy korábban volt-e a várban kápolna? Valószínűleg volt, de mivel Regéc birtokosai a 16. század második felében protestáns hitű főurak voltak, efeltételezhető korábbi kápolna - mely nem feltétlenül volt keletéit, kötött alaprajzú szentéllyel rendelkező „szabályos" szakrális építmény - használat híján elpusztulhatott, vagy más funkciót kaphatott. Mint látni fogjuk, ez lett a sorsa később Alaghy kápolnájának is. Az Alaghy-féle kápolna részleteiről érdemben öt leltár tudósít. Közülük az első három ugyanabban az esztendőben, 1635-ben került felvételre, de mivel szövegeik között igen jelentős eltérések vannak, mindhárom önálló forrásként kezelhető. Az 1635 januárjában készült latin nyelvű inventárium

6 elsősorban az oltárképeket és a felszerelési tárgyakat ismerteti, igen plasztikusan. A főoltár képe alapján a kápolna Szűz Máriának volt szentelve. Az építészeti részletekről szinte semmit nem tudunk meg, csupán annyit, hogy a kápolnának két ablaka volt és kemence állt benne. Az 1635. július 11-én készült latin nyelvű leltár

7 jóval szűkszavúbb, igaz, a kápolnában ekkor sokkal kevesebb dolog lehetett, mint januárban, mert a tárgyak jó részét időközben átvitték a tárházba. Új információ, hogy az oltár és a szószék fából készült. Az oltárképek közül négy nagyobb méretű volt. A kápolnában mindössze két nagyobb padszék volt. Itt megemlítik, hogy a januárban is beleltározott aranyozott ezüst kehely lábán Alaghy Menyhért neve olvasható. Az 1635 augusztusában felvett leltár - azon túl, hogy magyarul íródott - különösebb új információval nem szolgál.

8 2. kép. A Középső vár nyugati palotaszárnyának maradványai: a korábbi kápolna feltételezett helye, 2003