Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Valter Ilona: A gyöngyösi Szent Bertalan-templom építéstörténete a város történetében

7. kép. A Szent Anna-kápolna téglaburkolata keleti falára. Jól látszik az is, hogy a keleti és a nyugati fal egyaránt hozzá van építve a gótikus templom korai fázisának támpilléreihez, ebből következően a kápolna a második, késő gótikus fázisban épült. A külső falainál végzett régészeti kutatással a sarkokon és középen feltételezett támpilléreket kerestük - sikertelenül. Nem volt támpillére e gótikus építménynek. Falkutatással kísérletet tettünk arra, hogy meghatározzuk a kápolna magasságát, tetősíkjának nyomvonalát. 1917. május 21-én hatalmas tűzvész pusztított Gyöngyösön, amelyben a város nagy része leégett. A Szent Bertalan-templom is elhamvadt. 1921-ben történt a nagyarányú helyreállítás. Ekkor a korábbi vakolattól teljesen megtisztították a falakat és vastagon bevakolták igen erős cementes vakolattal. Ezt a vakolatot még elektromos fúróval is szinte lehetetlen volt a falról lebontani, és ha le is jött valahol, alatta már semmi értékelhető nyom nem maradt. A kápolna közepén lévő gótikus támpillér nyugati oldalánál volt a templomtérbe vezető gótikus ajtó. Ennek hornyolt profilú felső kapurésze kőkerettel megmaradt, illetve a kapuszárkő helye az ajtónyílásban. Épségben megmaradt a kápolna téglaburkolata. (7. kép) Középen két nagy foltban mészkőlapok voltak lerakva. Az eredeti gótikus padlótégla 20x20 cm nagyságú, vörösre égett sima lap, amely átlós irányban van lerakva, és főleg a nagyobbik kő meg a nyugati fal közelében maradt meg. Két fajta bepecsételt bélyeget találtunk elszórtan a téglákon: körökből formált hatszirmú rozetta, és leveles-indáscsillagos motívumú dísz kettős körben. Az eredeti padlólapokat a későbbiekben 24x24 cm-es sima padlótéglákkal, illetve 30x7 cm-es téglával pótolták. Ez a kápolna azonos a szabó céh által építtetett Szent Anna-kápolnával. Az előbbiekben ismertetett helyzete és padlótéglái alapján a templom késő gótikus fázisában, a 15. század második felében épülhetett. Egyetlen történeti adat beszél róla. 1558. március 25-én a kápolna akkori igazgatója, Berényi János kéri Verancsics Antal egri püspököt, hogy erősítse meg két elődje által kiadott oklevelet, melyek szerint a kápolna Sólymoson malommal bír. A kápolna 1758-ban összedőlt, és mivel a céh nem kívánta gondozni, romjait a város elhordatta.

21 Padozata föld alá került. A kápolna és a beboltozott pincetér fölé Dr. Nagy Lajos apát plébános ideiglenesnek szánt fa védőtetőt készíttetett, abban a reményben, hogy Sedlmayr János műemlékileg jóváhagyott tervei alapján e maradványok fölé elkészülhet a szilárd anyagú vé-