Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Valter Ilona: A gyöngyösi Szent Bertalan-templom építéstörténete a város történetében

2. kép. A román kori cinteremfal a templom déli oldalánál letmaradványhoz tartozik, amelyet mai tudásunk szerint a templom építéstörténetéből ismerünk. Az ossarium északi falát átlyukasztották egy vaspálcával a kisebbik pincetér felé, így mérhetővé vált az északi fal szélessége: ez 1,40 m, ami nem esik egy irányba az ossarium boltozatára épült északi hajófallal, melynek falszélessége ugyancsak 1,40 m. így itt megközelítőleg 3 m széles fal van - a templomhajó) szintjén. Az ossarium 1,40 m széles fala alkotja egyben a pince kisebbik helyiségének déli falát, és ezért 1,40 méterrel keskenyebb a kisebbik pincetér a nagyobbiknál, annak déli fala ui. egyvonalban van a templomhajó északi falával. Az ossarium északnyugati sarkát is alkotó korai falsaroktól indulva, déli irányban folytatódik a korai fal az északi mellékbajóban, majd 4,25 m után derékszögben fordul és keleti irányban folytatódik 4,80 m hosszúságig, ahol ugyancsak falsarkot alkot és visszafordul észak felé. E kváderszerű kövekből, igen szép falrakással épült korai falakból négyzetes tér rajzolódik ki. (1. kép) E korai épület szintje - mely egyben a bele épített ossarium szintje is volt - 1,80 méterrel mélyebben van az északról hozzáépült pinceterek szintjénél. E korai négyzetes tér feltehetően a Szent Bertalan-templom román kori elődjének része - a vastag falakból és a négyzetes térből következtetve talán egy torony