Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Mezősiné Kozák Éva: Borsod megye román kori műemlék temploma

8. kép. A helyreállított templom keletről, a szentély felől A szentélyt beboltozták, ezt a diadalív két oldalán látható bordaindítás is jelzi, de a feltáráskor a törmelékből borda töredékek is előkerültek. A boltozat kialakításával, a kerektemplom szentélye és hajója egy fedélszék alá került. A templomtér jobb megvilágítását szolgáló, a hajó déli falán nyitott gótikus ablak is ebben az időben készült. Az épület északi falához sekrestye, déli falához ossarium épült.

46 (6-7. kép) Az építkezések a templom külső megjelenését nem szépítették, viszont a belső teret gazdagították a színes falképek. Ezek egy része Szepesi Andrástól származik 1426-ból. A diadalív bélletén, középen Isten bárányát, két oldalán a prófétákat örökítette meg. A művészettörténeti kutatás az olasz trecento festészet hatását fedezte fel a képeken.'

7 A török időket követően, a reformátusok építkeztek a templomon. A 17. században beépített színes famennyezetet, 1777-ben új kazettás mennyezettel cserélték ki. A 20. században azonban már csak egyszerű, festett deszkafödém került elődei helyébe. A templom berendezései közül említésre méltó az 1777-ből származó festett nyugati karzat, és az 180 l-re datálható díszes szószék. A fa harangláb - a templomtól északnyugatra - a környező vidéken gyakori, jellegzetes építmény. A készítési idejét az ajtókereten megmaradt évszám 1786-ra helyezi. Az egész együttest övező kerítőfal a 18. század végéről való.

48 A szalonnai református templom középkori építészetünk kis remeke. Nag)' eredmény, hogy az előkerült sok új részlet segítségével, sikerült rekonstruálni a középkori kerektemplom jelentős részét. A templom belső terét díszítő falképek, hiányos voltukban is fontos részét képezik a középkori Magyarország falképfestészetének. (8. kép)