Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: Újszerű segédlet a műemlékvédelmi munkában

dótt el. A munkabizottság tagjaitól remélt segítség igen gyér volt. Az érintett szakterületek örömmel fogadták a javaslatot, de semmiben sem mozdították előre az ügyet, hiába került bemutatásra a „minta kötet". Azt hiszem nem is egészen értették a távlati lehetőségeket, hogy egy felállítandó számítógépes adatbank létesítéséhez az adatoknak meg is kell lenniük. A munka kezdeti szakaszában ezt még természetesnek is lehetett venni. A technika már ezekben az években is oly nagy lépéseket tett, hogy a tudományos kutatók is a számítógépek segítségével dolgoznak. Segítségül az önkormányzatok vezetőihez, a polgármesterekhez folyamodtam egy szép levéllel,' amelyhez egy adatlapot csatoltam. Az adatlapban sokkal több kérdést tettem fel, mint amire választ reméltem. A védett épületekkel rendelkező településektől általában részletes választ kaptam. Volt, aki külön bibliográfiai jegyzéket csatolt válaszához, mások más témájú kéziratokra hívták fel a figyelmemet, de természetesen néhányan nem válaszoltak. Közben alakult a kötet felépítése. Az eredeti hármas tagolás megmaradt, az adatok azonban nem egyenlő arányban gyűltek össze. Ez a munka kezdetén is világos volt, de terveim kereteit szűkítettem, hogy a végtermék áttekinthetőbbé váljék. A munkabizottság tagjai elszórtan dolgoztak, az őket foglalkoztató intézmények nem vállalhatták a legcsekélyebb támogatást sem. Szerencsére nyugdíjasként dolgozva a levelezésre lehetőségem nyílott, a nagyobb léptékű anyag feldolgozás azonban csak az első OTKA támogatás után kezdődhetett meg. A régióra vonatkozó munkához 1991-ben beadott első pályázatunkat elutasították. A következő ciklusban már csak Vas megyére szűkítettem kérésemet. 1992-től meg is kaptam a felét a kért összegnek.'

1 A gond csupán az volt, hogy a felhasználás kötött arányai miatt nem a legfontosabb gyűjtőmunkára fordíthattam azt. Be tudtam vonni néhány terület szakembereit, így a Szombathelyi Egyházmegyében dolgozó Kiss Mária levéltárost, a megyei levéltárból Bajzik Zsolt levéltárost, a Kőszegi Fióklevéltárból Bariska István levéltárost, a megyei közigazgatás területéről Fazakas Péter főépítészt, és Szilágyi Istvánt a város főépítészét. Az Építészeti Múzeumból Borsosné Kaiser Annát, az Országos Műemlékvédelmi Hivatalból Ivicsics Péter és Nyikos László kollégákat sikerült a munkának megnyernem. A kötet formai megtervezése, a borítólap megalkotása is ebben a periódusban készült Katona László és Lászlóné segítségével. A tervezésnek ebben a szakaszában úgy készült a borító, hogy Magyarország térképére az éppen feldolgozott megye címere került volna. Ekkor még nagy távlatokban gondolkodtunk. Az adathordozóra való rögzítést magam végeztem. Másfél éves munka után rettenetes csapás ért. A kilencvenes évek elején, az első OTKA támogatás közepén ismeretlen okból a számítógépre rögzített feldolgozás visszahozhatatlanul „elszállt". A winchesterem valamiért tönkrement az addig betáplált anyaggal együtt. Számos szakember próbálkozása sikertelen volt, így egy új géppel teljesen újra kellett kezdenem mindent. A felújított géppel az anyagok rögzítését folytatni tudtam. Nagy szerencse volt, hogy az addigi munka nyersanyaga rendelkezésemre állott még, így megismételhettem a rögzítést. Az anyagveszteség azonban rettenetesen visszavetett, de nem adtam fel és újra kezdtem a munkát. Erre az időre már világossá vált számomra, hogy magamon kívül senkire sem számíthatok. A feladat végrehajtására nem függetleníthettem magam, hiszen munkahelyem volt. A sors rendeléséből visszakerültem az akkor már Országos Műemlékvédelmi Hivatalnak nevezett intézménybe az egykori történeti városkötetek felfrissítésének feladatára, és ez a munka számos tekintetben segített forráskötetem elkészítésében is. 1997-ben újra beadtam eg)

7 OTKA pályázatot. Már az elsőnél rögzítettem, hogy az első három év alatt csak részeredményt tudok felmutatni. Erre való hivatkozás-