Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Mezősiné Kozák Éva: Borsod megye román kori műemlék temploma
ben a budai pasához írt levelében arról írt, hogy Zangracchus bég felégette Szalonnát, és a lakosságot elpusztította. 1 " A falu 1582-ben 50 forint fejadót fizetett a töröknek. A mezőkeresztesi ütközet után 1596-ban a megyéből csak Diósgyőr, Ónod, Szendrő maradt a magyarok kezén. Ez utóbbit, hol a magyarok, hol az osztrákok birtokolták. A vár eltartására kijelölt falvak között szerepelt 1566-ban Szalonna község is. 17 A 16. században Perényi Péter és Gábor, illetve Bebek György birtokain rohamosan terjedt a református hit, a falvakban egyre-másra alakultak az új hit gyülekezetei. A történeti adatok szerint Szalonnán 1589-ben alakult a protestáns gyülekezet. A lelkészek 25 forint adót fizettek, a katolikus templom a reformátusok használatába került s maradt napjainkig. A falu Wesselényi Ferenc nádor tulajdona 1659-ben. Wesselényi-féle összeesküvés leleplezését követően 1671-ben a vagyonelkobzások révén több ízben szerepel Szalonna falu neve, akkori birtokosai - többségben kis- és középbirtokosok - ebben az időben Vatai István, Vadászy Pál, Ury István, stb. voltak. Is A templom a 20. századi ábrázolások és feldolgozások tükrében A történeti adatokból kitűnik, hogy azok inkább a településre vonatkozóak, és csak a 20. század elejéről származnak ábrázolások, felmérések a műemlék épületről. Az 1922-ben napvilágra került falképek irányították a figyelmet a falusi templomra, amely átalakított formájában nem sokat árult el eredeti kiképzéséről. A Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából 1900-ban járt Szalonnán Myskovszky Viktor felvidéki rajztanár és műépítész. 1 " Az épületről 1901. évi dátumozással küldte be a felvett törzsívet és a délkeleti iránybői készített hiteles, egyben élményt adó akvarellt. Jobbról a festményen megörökítette a szoknyás haranglábat, továbbá a romos, növényekkel benőtt falat. (1. kép) Az épület déli-, keleti- és nyugati homlokzatáról felmérési rajzot készített. A templom kelet-nyugati, észak-déli metszetét is ábrázolta. Alaprajzán feltüntette a belső térben az Úr asztalát, az 1777-ben készített fa karzatot, és a téglalap alaprajzú, kazettákkal osztott fa mennyezetet. A rajz jobb oldalán, a nyugati bejárat profilját is odarajzolta. (2. kép) A szentély 15. századi falképeiről leírást és színes akvarellt készített, melyet ma már csak az ő munkájának köszönhetően ismerünk. A következő sorait olvassuk: „Eredetileg az egész apsidiol felső része a tizenkét apostol mellképeit ábrázoló fresco festménynyel vala díszítve, melyből jelenleg azonban csak három alakja látható." A figurák kezükben irattekercset tartottak, de csak szavakat tudott belőle kiolvasni. Mátyás apostol a lándzsájával, és Péter a kulccsal látható a falképen. A freskók készítési idejét a 13. századra datálta, a templom építési idejét a 12-13. századra helyezte. 2 " Gerecze Péter a magyarországi műemlékekről 1906-ban megjelent monumentális jegyzékében csak röviden írt a templomról, és rövid irodalmat közölt.1 Pörge Gergely az épületről, illetve a falképekről készült másolatai, ceruza rajzai 1906-ból származnak. Bár távlati képet is készített a templom déli oldaláról, rajzai elsősorban a belsőről készültek. A szentély falán feltárt falképekről, az 1801-ben készült szószékről, és a korábbi 1645-ből származó fafödém 1777-ből származó famennyezetről - amely az 1922-ben végzett restaurálásig maradt eredeti helyén készült rajza fontos, szinte forrásértékű.-
