Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Olajos Csaba: Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplon megyében

kastély a felelőtlen felhasználás, a megfeledkezés következtében. Egy időben FŰSZERT raktár volt: jelenleg 17 lakónak s több járási intézménynek nyújt otthont. Már nagyon sokan foglalkoztak azzal, hogy mi legyen a kastélyból. Mielőtt azonban erről szólnánk, hadd áruljuk el soványka vigaszul azt, amit a megyei tanács építési osztályától tudtunk meg. Másfél millió forint áll rendelkezésre a tetőzet felújítására. Ez a pénz elegendő erre a célra, de ahhoz, hogy régi patinájában ragyogjon az épület, ahhoz becslések szerint mintegy 15 millióra volna szükség. Ennek az összegnek az előteremtése pillanatnyilag talánynak tűnik. Illetékes megyei szervek már fordultak a Gazdasági Bizottsághoz is. Sajnos döntés és végleges válasz ez ideig még nem született. A borsodi Idegenforgalmi Hivatal vezetője, Nagy Lajos, a Hazafias Népfront megyei bizottságának tagjai, s többen akik ismerik Észak-Magyarország természeti idegenforgalmi adottságait (közel Jósvafő, Aggtelek, a Bódva völgye stb.), azok egyhangúan osztoznak abban a nézetben, hogy idegenforgalmi célokra, szállodának, turistaháznak kellene kialakítani a műemlékekben páratlanul gazdag L'Huilier (Koburg) kastélyt és környezetét. Ez részben tehermentesíthetné a túlzsúfolt miskolci szállodákat is. A felújított kastélyt minden bizonnyal szívesen keresnék fel a külföldi turisták is. S ha rendbe hoznák a nagykiterjedésű parkot, melyet körülölel a Boldva, megszüntetnék a parkba, 'beerőszakolt' futballpályát, a turisták, az országjárók paradicsoma lehetne. A nemtörődömség miatt avul és rongálódik az épület, nem beszélve a környezetében található lehangoló látványt keltő disznóólakról, fáskamrákról általános rendetlenségről. Sajnos úgy vagyunk ezzel a nagy értékű kastélyunkkal is mint sok más megyei kultúrtörténeti értékünkkel. Kezdetben csak néhány ezer forint kellett volna az állagmegóvásra, a felújításra. Most már milliók kellenek. Előbb-utóbb úgy is sor kerül a restaurálásra. Érdemes azon gondolkozni, hogy a szépítő és karbantartó kezek munkáját előbbre hozzuk."

10 Az újságcikkben említett pénzből az eredeti 18. századi tetőt 1965-1968 között állították vissza. Az épület kutatására, állagmegóvására és a falképek feltárására, rögzítésére 1986-ban került sor. Azóta kísérletek történtek a helyreállításra és hasznosításra, de végleges és megnyugtató megoldás a mai napig nem született. Napjainkban a Kincstári Vagyonügynökség és a Műemlékek Állami Gondnoksága végeztet állagvédelmi munkákat. ( 13. kép) A felszabadulás után a kastélyok egy része - döntő többségében a helyi tanácsi és tsz kezelésű kastélyok, kúriák - a hatvanas évek második felében kerültek ismét veszélyes helyzetbe. A 60-as évek település- és gazdaságfejlesztési politikája kedvezőtlenül érintette a megye jelentős részét. A centralizációs szemlélet következtében a falvak fejlesztésére az összes fejlesztési eszköz kb. 7%-a jutott. Ezzel párhuzamosan a társadalom és gazdaság különböző területein megvalósult koncentrációs törekvések következtében a falvak jelentős része a helyi tanácsok megszüntetésével elvesztette önállóságát. Ezt követően a gazdasági racionalitásra hivatkozva, fokozatosan az iskolák, tsz-ek kerültek összevonásra a centrum községekbe, aminek eredményeként a társközségek intézményhálózata lecsökkent, a szellemi élet fokozatosan elvándorolt a településekről. Fejlesztési lehetőségeik is minimumra csökkentek. Több kastély így vált ismét funkció nélkülivé és kezdődött el a pusztulása. A veszélyeztetett kastélyok közé került az abaűjszántói Patay-kastély, a fáji Fáykastély, a golopi régi Vay-kastély, a szirmabesenyői Szirmay-kastély, valamint a kázsmárki Péchy-kűria. A Gazdasági Bizottság 1981-ben hozott határozata lehetőséget teremtett arra, hogy a nem hasznosított épületek megmentéséről is gondoskodjanak az érdekelt szervezetek. Programot dolgoztak ki a veszélyeztetett és rosszul hasznosított kastélyok, kúriák megfelelő hasznosítására és állagvédelmére. A kastélyokat felajánlották az állami- és szövetkezeti szerveknek, valamint magánszemélyeknek. Sok szervezet