Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Olajos Csaba: Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplon megyében
Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében OLAJOS CSABA A kastélyok, kúriák a múltban a nemesség, az uralkodó osztály lakhelyei - egyben a vidék gazdasági-kulturális centrumai -, voltak. Mind a két épületfajta tehát több volt, mint a nemesség lakóháza. Definiálásukra többen is vállalkoztak, köztük dr. Joó Tibor, aki - épp a megye emlékeit ismertető tanulmányában - kimerítő alapossággal tárgyalta a kastélyokat és kúriákat. 1 Ezek az épületek mind számukat, mind minőségüket tekintve meghatározó szerepet töltöttek be a megye épületállományában. Megyénk esetében is igaz Koppány Tibor megállapítása, hog)' a „világi építészet keretein belül a várak és a kastélyok építészete a magyarországi művészet legjelentősebb ága volt. [...] A kastélyok pusztulását a második világháború és az azt követő évtizedek eseményei okozták. Az államosítás nagyon sok esetben tönkretételükhöz vezetett". J Tanulmányomban erről az épületállományról, annak legértékesebb részéről, a műemlékekről szerettem volna minél teljesebb képet kapni és adni. Célom az volt, hogy minél alaposabban feltárjam a megye területén az elmúlt évszázadok során megépült kastélyokat, kúriákat és udvarházakat, meghatározzam az elpusztult épületeket. Végül szerettem volna bemutatni a II. világháború utáni fél évszázad alatti sorsukat és a velük kapcsolatos műemlékvédelmi tevékenységet. Munkámban a helyi sajtó adatai jelentettek nagy segítséget. A kutatás és a cikk megírása során jöttem rá, hogy milyen hiányosak e téren szerzett ismereteim. A tanulmányban ennek megfelelően tükröződik a terület feltáratlansága, a kastély- és kúriaállomány feldolgozatlansága. Ez fokozottan igaz all. világháború utáni közvetlen időszakra, az államosítás körülményeire. A Műemlékek Országos Bizottsága már a világháborű befejezése után közvetlenül megkezdte szélmalomharcát a kastélyok, kúriák érdekében. Erveitek, kezdeményeztek, győzködték a kormányzati szerveket. Ennek egyik 1946-ból származó példája az itt ismertetett 1946. március 12-én Gerevich Tibor elnök által aláírt levél.'' „Magyarország műemléki állagának jelentékeny részét tették ki a XVIII.-XIX. században épült vidéki kastélyok és kúriák. A török hódoltság utáni időben országszerte többnyire jó hazai vagy külföldi építészek tervei szerint épültek későbarokk, meg a klasszicizmus stílusában, s főkép ez utóbbi stílusnak szellemi kapcsolatai a magyar reformkorral; nyilvánvalóak. A vidéki kastélyok, részben e kűriák belső berendezésükkel, bűtorzatukkal, képekkel és metszetekkel értékes ingó és ingatlan műemléki anyagot jelentettek. Sajnos a háborús események következtében ez a műemléki anyag pusztulásnak indult s ma már az a helyzet, hog)' a berendezések javarésze alig menthető meg, sőt az épület, a puszta falak lebontásáról, elhordásáról is számtalan adatunk van.
