Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Marosi Ernő: Két korszak emléke. Az esztergomi királyi palota kettős kapuzata

Ennek a beillesztésnek legfontosabb feltétele azonban kétségtelenül az a respektus volt, amelyet a 12. századi portál faragott részletei váltottak ki. Eltekintve attól, hog)' az átalakítás az építészeti struktúrát nem érintette, bízvást feltételezhető: úgy gondolták, hogy a béllet két fejezetsora éppen megfelel az új összefüggésben is. Idegenszerű lehetett ugyan a kor modern, alFantica ízlése számára a fejezetek öszszekapcsolásának módja, az, ahogyan a fejezetsor a vájatok éleket és a betétoszlopokat egyaránt összekapcsolta egymást félig elfedő (s ezzel perspektivikus hatást keltő) kompozit fejezetek sorával. Ezért a régies, nem egészen antik ízű szabálytalanságért azonban kárpótolta megőrzőjét a részletek finom kezelése: a faragás plaszticitása, a levelek életteli hajlaclozása, térbeli rétegződése, a fejezetek kelyhének finom jelzése, a voluták éles metszése. Valamennyi a 12. századi kőfaragó antikizáló stílusának jellemzője. E stílus repertoárjához tartoznak a klasszikus fejezettípusokon kívül a „Szent István-terem" protomé-fejezete,

1- ugyanott egy pilaszterfő asztragál-díszes abakusza,

15 a belső udvarból a palotába vezető portál jobboldali bélletfejezetének ugyanilyen díszítése. Mai ismereteink szerint az érett romanika klasszicizáló fejezetornamentikája már 1156 előtt bevonult az esztergomi Szent Adalbert-székesegyház második épületének díszítésébe, s folytatására is talált a III. Béla-kori kőfaragók művészetében." A kérdés az, vajon csak helyi hagyományok folytatásával, esetleg más, egykorú magyarországi műhelyekkel való kölcsönhatásról van-e szó,

15 vagy a 12. század „reneszánszának" más, idegen központjaiból érkezett újabb impulzusokról is. Azok a hélixek és voluták helyett a gótikus bimbós fejezetekhez hasonlóan, sarkaikon levelekkel díszített fejezetek, amelyeket a „Szent István-teremben" is megtalálunk, s előfordulnak a székesegyházból való fejezeteken is, a stílus relatív önállóságára utalnak.

1

" A lakótoronyba vezető kettős portál ennek az újabb stílusnak volt viszonylag korai műve. Mint antikizáló, egy régebbi „reneszánszból" származó emlék, maga is válhatott becses régiséggé két évszázad múltán. A romanika antikvitásként való, reneszánsz kori értelmezése nem kivételes Itáliában sem: elegendő felidézni itt, hogy a firenzei Battistero épületét hasonló nimbusz övezte, s a toszkánai romanika számos stílussajátossága vonzott reneszánsz követőket. JEGYZETEK 1 E feltevések és kritikájuk, irodalommal: Marosi, Ernő: Die Anfänge der Gotik in Ungarn. Esztergom in der Kunst des 12.-13. Jahrhunderts. Budapest, 1984. 43. - A kettős kapuzatról: uo. 48. sk. 2 Nagy, Zoltán: Le palais des Arpadiens à Esztergom. = Nouvelle Revue de Hongrie, 28. 1935. juin. 59." 3 Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. [Budapest], 1938. 91. 4 Uo. XXIV. kép 5 Várnai Dezső rekonstrukcióját közli: Prokopp Mária: Vitéz János esztergomi palotája. In:Janus Pannonius. Tanulmányok. Szerk. Kardos Tibor, V. Kovács Sándor. Budapest 1975. 258., 7-8. kép 6 Enlz Géza: XV-XVII. századi bekarcolások falfestményeken. = Művészettörténeti Értesítő, 2. 1952. 131-132. Az. erény-falkép török feliratáról már Lepold Antal: Az esztergomi vár története. = Esztergom évlapjai - Annales Strigonienses, 8, 1936, 1/2. 59. sk. 7 Vitéz mellett érvel: Lepold Antal: Vitéz János esztergomi dolgozószobája. = Szépművészet, 5. 1944. 115-119.; követi: Prokopp Mária: Erényábrázolások Vitéz János esztergomi stúdiójában. In: Sub Minerváé nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Budapest, 1989. 31-36.; eltérő, kritikai megjegyzések: Mikó Árpád: Egy stílusfordulat reinkarnációja. Antonio Bonfini építészeti terminológiájának értelmezése, uo. 37.; Magister Alberlusról alapvető (bibliográfiával): Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. Budapest, 1966. 1.: 527. sk., Martinus pictor Strigoniensis uo. 526. 8 Stíluselemzéséhez ld. Prokopp 1989. (7. jegyzetben i. m.) 35.