Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

G. Lászay Judit: Egy palota, két tervrajz. Adalékok a Festetics-palota, Budapest VIII. Pollack Mihály tér 10. építéstörténetéhez

10. kép. A budapesti Festetics-palota díszterme, a tükörterem homlokzat volt a megépült, tagozatokkal finoman plasztikázott homlokzatú, a klasszikus itáliai reneszánsz palazzókhoz hasonlóan, elsősorban tömbszerű monumentalitásával ható épület helyett. A másik nag}' különbség a kapualj és a lépcsőház esetében fogható meg. A főfalak elhelyezése arra utal, hogy a főkapu és kapualj nem lett volna kocsiáthajtós. A Bródy Sándor utcai szárny és a kazánokat magában foglaló tömb alapfalai közötti nag)', helyiségnyi üres terület bizonyítja, hogy ott felette is hasonló elhelyezkedésű, nagyobb terek lettek volna. Míg a megvalósult pince alaprajzán széles falakon nyugszanak a lépcsőház északi és nyugati főfalai ezen a helyen. Mindez arra utal, hogy Ybl szándéka szerint a főszárny esetében szimmetrikus alaprajzi elrendezésre törekedett kezdetben. A főkapuval szemben, annak tengelyébe helyezett háromkarú díszlépcső vezetett volna az emeletre, így nyilvánvaló, hog)' az eredeti változat szerint a neoreneszánsz külső teljes összhangban állt volna az avval megegyező stílusú belső kialakítással. A nagy koncepcióváltás nem származhatott az éppen a reneszánsz formák felé forduló, majd e stílust nagyon kedvelő Ybl Miklóstól. Korábban felmerült, hogy a barokk enteriőrök esetleg egy ké-