Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tímár Árpád: „Utazás sikere”. „Megtekintésre méltó” műalkotások Novák Dániel magyarországi útirajzaiban

Az oltárképre vonatkozó megjegyzés megint figyelmet érdemel. Bár a kép témá­ját, ikonográfiái tartalmát Nóvák nem tudta pontosan meghatározni, s a szerző ne­vét sem találta meg rajta, kiemelkedő kvalitását felismerte, s jellegét, stílusát is elég jól körülhatárolta." „Megtekinténk ennekutána a fő egyházat, melynél a talapzaton, hová néhány lépcsőből álló hágcsó vezet fel, egy oszlopsor áll elől 6 corinthi oszlopból szerkeszt­ve, s a peristylben ismét 4 szabadon álló hasonló gömbölyű oszlop, melyeknek megfelelnek a félemeletű oszlopok s pilas terek a hátfalakon alkalmazva. Ezen por­ticusnál a 4 szélső oszlop két pár társoszlopot képez, azaz: két egymáshoz igen kö­zel állított oszlopokat, milyen elrendezés bárhol sem szül, annál kevesebbé ily nagy műalkotványnál, jó behatást. Felül az attikon terméskőből kifaragott 6 szobor áll, alig 7 fej magasok, melyek helyes ízlésre éppen nem tarthatnak számot, s melyeket tehát az okból, hogy a porticus több méltóságot mutathasson, ott nem lenni óhaj­tanám. A szobrok alatti felírás arany betűkkel következő tartalmú: D.O.M. In Ho­norem Assumae in Coelum Virginis Et S. Michaelis Archangeli." Itt tehát ismét voltak Nováknak bíráló megjegyzései. Bár a klasszicista formarend egészében nyil­ván szimpatikus volt számára, ám azokat a megoldásokat, amelyek ízlésének, arányérzékének nem feleltek meg, elutasította. „Egyébiránt külső alkata ezen fő egyháznak egyszerű; a kupolán egy lámpa áll 8 ablakkal, melyek beszolgáltatják a világosságot felülről; a kúp cseréppel van fedve, a két oldali tető pedig rézzel. Belsejét tekintve meg ezen püspöki basilikának, az méltán helyesnek nevezhetni architektúrái elrendezésére nézve, melynél a corinthi pilasterek teszik a fő díszességet, melyeken egy csinos könnyű gerend jár végig. Magassága a kűpnak helyesen megfelel a templom hosszának és szélességének, s allegóriái alakokkal díszül. Ezen egyházban, ami ritkaság, a symmetria végett 4 egy­máshoz hasonló szónokszék van az izmos gyámoszlopokon elrendelve, melyek kö­zül azonban egyik sem használtatik, hanem egy más, tölgyfa pallókból szerkezeti van az egyház padlatára állítva, melyet, mihelyst szükség, ki lehet takarítani. A bal felül eső szekrestyében van néhány kép, s ezek között két antik olajfestvény: Klá­ra és Thekla, melyek megérdemlik, hogy azokat a műértő megtekintésre méltassa. Magában a fő egyházban helyes azon két festvény, melyeket mindjárt láthatni, ha az ember a portálnál belép, jobbra Sz. Miklóst, balra Sz. Flóriánt ábrázolók; a Sz. Mihály arkangyalt jelentő is jó festvény; azonban azon nagy festvény, mely a fő ol­tárt díszíti: Krisztus a keresztfán - nem lehet jól kivenni, bár remek darabnak lát­szik is az lenni. - A szónokszék alatt észrevehetni 4 félmagaslatú arcképet, melyek között az egyik, mely Migazzit ábrázolja, mosaikból dolgozva, ki ezen főegyházat építteté, valóban remek. Végre ezen basilikát két alacsony torony díszíti elől a frontnál beosztva, melyeken órák alkalmazvák."" (10. kép) A képek leírásával kapcsolatban megjegyzendő, lehet, hogy Nóvák némelyik kép témáját félreismerte, lehet, hogy egy-egy kép azóta kicserélődött. De amit a főol­tárról mond, az helytálló: a napjainkban látható, Maulbertsch festette Mária és Er­zsébet találkozása témájú freskót igen korán elfedték egy olajképpel, melyet Jo­hann Martin Schmidt festett, témája valóban Krisztus keresztre feszítése volt, s ezt teljesen megfeketedett állapotban távolították el az oltárról 1944-ben. 15 „Mind ezek után megtekinténk a siketnéma intézetet," majd a ferences templo­mot és kolostort, végül pedig a vendégfogadóban egy színielőadást is meghallgat­tak: „rosszabbul darabot adni éltemben még nem nem hallottam, s oly rossz ének­léssel s hasonló rossz muzsikával soha nem találkoztam." ,b Másnap átkeltek a szentendrei szigetre s azon lefelé utaztak Pócsmegyer - „Mo­nostor" - szentendrei rév irányába. Ekkor kerül sor Szentendre épületeinek rész­letesebb méltatására: „A szigeti parttól tekintve meg Sz. Endre kamarai mezővá-

Next

/
Thumbnails
Contents