Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Tímár Árpád: „Utazás sikere”. „Megtekintésre méltó” műalkotások Novák Dániel magyarországi útirajzaiban
A Buda felé vezető úton a következő nagyobb állomás Martonvásár volt. Egy útközben látott major azonban különös bírálatot váltott ki Novákból: „...azon útra fordultunk be, mely egyenesen az úgy nevezett tükör majorba vezet, hol selyembirkák tartatnak [...] megtekintem ezen különös épületet, melynek portálját 2 szép magos doriai oszlop díszíti, a két épület szárnyék pedig frontonokkal ellátva van, s a félkörben készült ablakok magaslati! kövekkel körülövedzvék. Ezen épületet, távolról látva, inkább tarthatni kastélynak, mint birkaistállónak, [...] s őszintén megválva, előttem, ki valóban különösen szeretem az aesthetikai szép műszüleményeket, ily pompa és pazarlás nem nyerhet helybenhagyást." 17 Nóvák egyrészt leírja szinte már fontoskodásnak, körülményeskedésnek ható szakszerűséggel - az épületet, másrészt felháborodik, puritán klasszicista funkcionalizmusa tiltakozik az épület feladatával összhangban nem lévő megoldás, a felesleges pazarlás ellen. Beszámolóját - Martonvásárra megérkezve - így folytatja: „a főutcában megállottunk. Leszállván a kastély előtt elrendelt kertet tekinténk meg, melynek helyes vízirányos parterreja van, melyen néhány egyes szép lombos fa, virágbokrosok, s fiatal fenyőfából álló csoportozat ötlött főleg szemembe. A kastélynak ezen frontját, mely eg)' emeletű épület általán, 4 doriai oszlop díszíti, mely csak az első emeletig ér. Egyik szárnyékát a kastélynak, az utcára mutatót, a várkápolna teszi. Láthatni jobbra gazdasági épületeket, balra az erdős részét a kertnek, mely park gyanánt szolgál, s melyben szép kocsizó s járó utak vannak. Körülkerülvén a kastélyt, most már a kert felüli frontját tekintem meg az épületnek, hol az erkélyt 4 vékony doriai oszlop hordozza, s díszességéül szolgál. Balkézre van a présház, egy csinos épület, mely ezen kastéllyal összeköttetésben áll, melynél láthatni az első emeleten alkalmazott 4 doriai oszlopot a földszinti emeletre állítva, s mely oszlopok körül sétálni lehet. Szemközt a kastéllyal egy kőfaragványú kút áll, szoborral díszítve. Ezekután a vízhez közelítek, melynek szélessége 10 öl lehet, bekerítvén egy nag)' szigetet, [...] A sziget szélei szomorú fűzfákkal vannak kiültetve, s azt szép zöld nád szegi be legtöbb helyen. A nagyobb szigeten láthatni sötét facsoportozat között emelkedni eg)' kis épületet, mely frontjával áll a kastélynak." 38 Hazafelé utazva megálltak még a ma már Érdhez tartozó „Hansabég" községben: „az uradalmi főtiszt látogatására mentünk, hol jó ideig mulatozván, s egy pár darabot lejátszván a fortepiánón a deli alkatú házi kisasszony által, mely után magamnak is kelle egy pár darabot játszani, eg)' magyart s Lanner walzerjeit - megtekinténk a kastélyt, mely quadrátot képez s csak földszinti emeletű; végig tekintve a szobákat s az újon készült bútorokat mogyorófából, kitérénk, folytatandók utunkat haza felé. [...] a kis kápolna mellett befordulánk egy keskeny utcába, megtekintendők az úgy nevezett török mecsetet. Ezen oszlop faragott kövekből áll s körded, mely távolról csak egy kéményhez hasonlít, egy oszlopcsőből áll felül alkalmazott párkánnyal, alja pedig piedestált képez. Átmérője az oszlopszárnak közel 6 láb, s belül csigahágcsó van, melyen feljuthatni felső pontjára. Mindjárt a talapzaton felül van egy ajtó [...] mely ajtón még nem régiben vas szárnyék volt, most azonban nyíltan áll. [...] Ezen különös építvény, mely a Törökök itt uralkodásakor jutott létre, most már ringadozik, s talán kemény szél által nem sokára el is döntetik. Magassága mintegy 5 öl lehet." 3 '' Az útleírásnak ez a része nemcsak azért figyelemre méltó, mert Nóvák zenei műveltségéről tanúskodik, hanem azért is, mert azt bizonyítja, hogy érdeklődési körébe a török kori emlékek is beletartoztak. 1836-ban még egy „dunamelléki" utazásról számolt be Nóvák, mely október 9én kezdődött. Hosszasan ismertette a dunai hajómalmok adatait, (9. kép) majd ismét az épületek leírására tért át. „Átcsapván a hajóhídon, a díszes s nagy terjedelmű pesti német színház mellett, hosszában a szép híd-utcának folytatva az utat, s megtekintve a Lutheránusok templomával szem közt fekvő s 3 utcára mutató Kem-
