Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Tímár Árpád: „Utazás sikere”. „Megtekintésre méltó” műalkotások Novák Dániel magyarországi útirajzaiban
magaslatű műben egykori elöljáróját az ottan volt kolostornak címerével együtt; a körülírás goth betűkből áll, mit nem voltam képes igazán olvasni, azonban tisztán kivehettem az esztendőszámot, t.i. 1410." 8 Említésre érdemesnek tartja „az újon felkészült Szép Juhászné vendégház"-at (1. kép), „mely valóban helyes architektúrái stylben [azaz klasszicista stílusban] készült építvény. Közepét ezen építvénynek az udvar felől két doriai oszlop díszesíti, a peristyl egész hosszát pedig a két szárnnyal együtt hasonló rendű négyszög oszlopok ékesítik.'"' A vendéglős „innen a hajdani kolostor romjaihoz vezetett bennünket, hol még néhány goth stylben készült épületmaradvány nagy terjedelmű épületre mutat, a kőfaragványok pedig szorgalommal végzett munkára. Ezen építvény kövei idővel elhordattak onnan, s így más közel fekvő, szőlőktől környezett privát épületek állottak fel belőlök." 1 " A leírás - túl azon, hogy Nóvák középkor iránti érdeklődését bizonyítja - arról is tanúskodik, hogy a pálos kolostor maradványaiból ekkor még feltehetően jóval több volt látható, mint jelenleg, Nóvák ugyanis határozott stílusjegyeket mutató kőfaragványokat említ. A következő beszámoló már egy hosszabb, szeptember 3-án kezdődő, több napos kirándulásról tudósít. A „Dunamenti utazás" címet, viselő írás a budai vár Neustift - Óbuda - Sz. Endre - Monostor - Pócs-Megyer - Tóthfalu - Bogdány Visegrád - Dömös - Maroth - Esztergom - Dorog - Leányvár - Csaba - Vörösvár - Szarvas csárda - Buda útvonal emlékeit veszi sorra. Ebben a beszámolóban Nóvák még nem említ semmi megtekintésre méltót Szentendrén, ezt azonban egy későbbi útirajzában pótolja. Visegrádon természetesen „először is a régi várnak vévén utunkat, Salamon tornyát tekinténk meg, s valamivel fentebb fekvő hasonló építvény maradványait, honnan a falak egészen felvezetnek, [...] a régi várkapun keresztül, melynek nyílása római sztilre mutat, s melynél belül eg)' csigahágcsó vezetett fel egykor, melynek lépcsőiből még darabok állnak ki a falból - a várfalak kerületébe jutottunk, honnan a kilátás oly valami felséges, hogy alig képzelhetni nálánál szebbet. [...] A két cisterna közül felül a várban, a felsőbbik s nagyobbik, égetett téglákból áll alul, fentebb pedig a boltozatnál, faragott terméskőből, padlata széles kövekkel van kirakva, mely cisternából most már bodzafa nő ki. Az egykori vár falába egy fehér terméskőből faragott, s már félig kitörött tábla van beeresztve címerrel s felírással, s az esztendő szám rajta 1443. Ezen nevezetes vára Hunniának egy magas hegyre építve, római sztilben dolgozott kapukkal, ajtókkal, ablakokkal, csak rom most már, hol egykor magyar királyaink laktanak, s melyet hihetőleg a Magyarok ideérkezése előtt a Slavok, kik az Avarokkal együtt lakták ez országot, építettek fel. [...] Búcsút vévén a romoktól, a kálváriának tartánk a hegy csúcsán végig folytatván utunkat, [...] megtekintvén a kápolnát"." (2. kép) Megjegyzendő, hogy Nóvák komoly erőfeszítéseket tett arra, hog)' a művészettörténeti korszakokat elválassza egymástól, és megfelelő terminusokat találjon egy-egy stíluskorszak megnevezésére. A félköríves kapu-, ajtó- és ablaknyflások alapján úgy vélte, hogy a visegrádi építmény korábbi, mint gótikus stílusjegyeket mutató emlékeink. A vár kormeghatározása azonban - csupán stílusjegyek alapján - nyilván nem sikerülhetett. Az épületmaradványok - mai ismereteink szerint - nem a honfoglalás előtti korból származnak. Maga a „római sztíl" kifejezés is meglehetősen bizonytalan. Elhamarkodott következtetés lenne, ha ezt a „román stílus" szinonimájának tekintenénk, Nóvák írásaiban ugyanis még nem különül el a román stílus korszaka, s e kifejezés használata sem általános. Nóvák feltehetően az antik római stílussal való hasonlóságot s a vele való - általa feltételezett, a valóságosnál szorosabb - kapcsolatot kívánta ezzel a terminussal kifejezni.