Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tímár Árpád: „Utazás sikere”. „Megtekintésre méltó” műalkotások Novák Dániel magyarországi útirajzaiban

„Utazás sikere" „Megtekintésre méltó" műalkotások Nóvák Dániel magyarországi útirajzaiban TÍMÁR ÁRPÁD Jól jellemezte egyik korai cikkében Nóvák Dániel a reformkori utazási szokásokat: „Azok, kik külföldi utazásokat tesznek, nagyobb részint műbarátok, legalább annak tartják magokat, legyenek azok bár magasb vag)' közép rangú férfiak; céljuk tehát nem lehet más, mint ismerkedés, látás s tanulás. [...] a műbarát a legnevezetesb városokat, melyek deli alakú s első rendű építvényekkel büszkék, melyek a legjelesb képtárakkal, museumokkal s művészeti intézetekkel vannak gazdagon ellátva, s hol a leghíresb gyárok alapítva vannak, megjárja, meg is szemléli".' Az utazás fontosságával, az utazásra vak) helyes felkészülés elveivel többször is foglalkozott Nóvák. Hangsúlyozta például, hog)^ „...azon utazónak, ki valamit tanulni akar, nyomozó pillanatokat kell vetnie minden tárgyra, mely elibe jut, hogy így járatos figyelmét semmi fontos ki ne kerülje.'"' A felkészüléshez tartozik szerinte az is, hog)- „eleve mindjárt azon városok megírását s topographiai mappáját szerezzék meg, melyeket meglátogatni szándékoznak, hogy minden nevezetesbre figyelmetessé tétetvén, benn a városban a mappa által tüstént orientirozhassák magukat, [...] hogy a könyvekben feljegyzett nevezetességeket tiszta szemmel megvizsgálhassák, s érett ítéletet ejthessenek fölöttük."' Nóvák külföldi tanulmányai során, sőt később is, sok-sok nevezetes, említésre méltó helyen járt szerte a nagyvilágban, útjairól, tapasztalatairól többször beszámolt, szükségesnek tartotta, hogy a tanulságokat megossza a magyar olvasóközönséggel.

1 Miután végleg hazatelepült és hivatalt vállalt, Magyarországon is több, nagyobb utazást tett, ám ezeknek is ugyanolyan jelentőséget tulajdonított, mint a külföldieknek, hazai útirajzaiban, élménybeszámolóiban is a „műbarát" szempontjai szerint számolt be a látottakról. A Helytartótanács Építési Igazgatóságának előadójaként elsősorban építkezések és folyamszabályozási munkálatok irányításával, felügyeletével foglalatoskodott, s így bizonyos mértékig hivatali kötelességei közé tartozott az utazás, de - mint ő maga megírja - ezen kívül is tett kirándulásokat, szakmai érdeklődését kielégítendő: „...a magyar Hazát több ízben, s pedig majd hivatalosan tett utazásaim közben, majd csupa látvágyból keresztül jártam s megtekintek mindent, mit megtekintésre méltónak találtam [...] csak azokról szólok, melyeket mostanában láttam, miket pontban tapasztaltam, s melyeket csak néhány sorral írok le használás végett mindazoknak, kik ezen helyekel meglátogatni szándékoznak, szemem előtt tartván azonban, mind azt kiemelni, mi művészeti, technikai s oeconomiai tekintetből megjegyzésre méltó."

5 Érdemes sorra venni, hogy milyen utazásait tartotta említésre méltónak, mi mindenről írt beszámolóiban.