Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Haris Andrea: A pápai Griff, egy városi fogadó a 19. század elején
JEGYZETEK 1 1985-ben a Fő utcai szárny és a Fő téri szárny emelete állt üresen, valamint a pinceszint volt kutatható. 1988-ban a Fő téri szárny földszintjét is részben kiürítették, ekkor felállványozták az. épületet, és elvégezték a funkció nélküli épület homlokzat felújítását. A homlokzat felújításának és a zárterkély rekonstrukciójának tervezője Gál Tibor volt. 1988 1989-ben majd 1992-ben a Kossuth utca felé eső utcai szárnyak egy részét, illetve azok homlokzatát lehetett megkutatni. 1995-1996-ban pedig a teljes épülettömbben folyt a kivitelezés, és ez alatt volt mód az utolsó megfigyelésekre. Ennek a helyreállításnak az építésztervezője Nagy András volt. Nagy András állandó segítségét a kutatás körülményeinek elviselésében, valamint az építészeti szerkezetek töredékeinek értelmezésében ehelyütt is külön köszönöm. 2 Horváth Elek - Tóth Endre: Pápai útikalauz. Pápa, 1936. 79. Ezt vette át: Gerő László - Sedlmayr János: Pápa. Budapest, 1959. 130-131. - amely azután minden későbbi műemlékjegyzéknek és Pápáról szóló szakkönyvnek az alapja lett, elsősorban a Horváth - Tóth-féle útikalauz történeti adataira támaszkodik. Ebben az esetben átvette az eredeti kolostori funkciót és ahhoz még egy 1790 körüli datálást is tett. Az. útikalauz adatai viszont, ahol idáig levéltári forrásokkal ellenőrizni tudtam, azoknak általában ellentmondanak. 3 A leltár szövegének teljes közlését ld. a Függelékben. A leltár abból az alkalomból került felvételre, hogy az. Esterházy-családnak a pápa-ugod-clevecseri uradalmat birtokló tatai ága 30 évre zálogbirtokba adta a birtoktestet a cseklészi ágnak. Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Budapest, 1957. 38 4 A telek azonosításoknál a Maynzeck-féle térkép, illetve a 18. századi telekkönyv számozásait használom. A telek számozásokra ld. Haris Andrea: Telkek és tulajdonosok. A pápai „FIoszu uttza" krónikája a 17-18. században. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, László Csaba. Budapest, 1998. 343-372. 5 A telek összeolvadásának és tulajdonos váltásainak leírását lscl. N. 67., ez a Griff-tömb, illetve a mellette lévő két épület a N. 68. és 69. Haris 1998. (4. jegyzetben i. m.) 357-358. p. 6 A N. 69-es telek a története ennél bonyolultabb. A 18. század legvégén az Esterházy-uradalom megvásárolta tulajdonosától és az utca (jelenleg Kossuth utca, akkor Kiss utca) túloldalán lévő N. 70., 71., 72., 73. telekkel együtt egy nagy épületet épített rá oly módon, hogy a közbenső utca felett egy boltozott átjárót, helyi szóhasználattal Kapuszínt alakított ki. (A falazatból kiemelt téglák CCE 1796 jelzésűek voltak, amely az egyetlen datáló adat az építkezésre.) Majd a 20. század legelején a Kapuszínt és az egykori 69-es telkei meghagyva késő barokk, egy emeletes formájában a Griff-tömbhöz csatolta, míg a Kapuszín déli oldalán lévő épület részre még egy emeletet építtetett, annak eklektikus külsőt adván. 1902-ben még egy képeslapon eredeti, késő barokk formájában látható. 7 A pince az egykor Fő tér 15/l-nek nevezett épület udvari szárny alatt van. A pince a kevés középkori részletek közé tartozik a városban, ezen kívül csak a Fő tér 23-ban került elő hasonló korú részlet. Ld. Haris Andrea: A pápai Kenessey-Szondy ház építéstörténete. = Pápai Múzeumi Értesítő, 1. Pápa, 1988. 137-153. 8 A késő középkori eredetűnek tartható pincét a 19. század folyamán mélyítették és aláfalazták, benne egy jégvermet alakítottak ki. 9 Pápai tapasztalataim alapján a tégla, mint falazóanyag használata a városban a 18. század első fele előtt nem jellemző. A korábbi századokban a falazóanyag mindig terméskő. A tégla 1730. körül teljesen kiszorítja a követ és ez a tégla szinte mindig az uradalom bélyegével ellátott, ami a Griff esetében is a legmegbízhatóbb támpontot nyújtotta az egyes periódusok elválasztásához és datálásához. 10 A városképről ld. Haris Andrea: Pápa a 18. században. Egy barokk városkép kialakulásának folyamata. = Pápai Múzeumi Értesítő, 3/4. Pápa, 1992. 125. A 18. század közepén készült képen még látni lehet ezt a zárterkélyt, a kép alapján azonban az udvari árkádíves, boltozott folyosó még nem épült meg, mivel azon egy faszerkezetes folyosót ábrázoltak. Az erkély befalazásából CCE 1796 bélyegű téglák kerültek elő, amely alapján valószínű, hogy a 19. század legelején végzett átalakításkor bontották el és falazták le. 11 Cs. Dobrovils Dorottya: Építkezés a 18. századi Magyarországon (Az uradalmak építészete) Budapest, 1983. 73. 12 Haris 1998. (4. jegyzetben i. m.) 369 :í87 . 13 Tata, Kuny Domokos Múzeum. Révhelyá hagyaték 3. dob. 5. fasc. No. 16. Balázsovits Mihály levele Esterházy Károlynak 1787. november 6. és 1788. január 6. - Est. es. Ita. Dom Pápa 6. cs. capsa 51. No. 3. 14 Az új szárny földszintjében korábbi épületrészeket is beépítettek. A 18. században itt egy csehsüveg boltozató, egytraktusos gazdasági funkciót betöltő épületrész volt, amelynek a Fő tér felőli szárnnyal
