Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Marosi Ernő: Két korszak emléke. Az esztergomi királyi palota kettős kapuzata

1. kép. Esztergom, királyi palota, kettős portál re adott alkalmat, beleértve azt is, hogy egy ideig valóban homlokzatként, a szabadban állt volna.

1 Ezt a kőfelületek állapota éppoly kevéssé támogatja, mint a lakótorony és a toldaléképítmény ismert formáinak összefüggése. Mindazonáltal e palotarész működésének elképzelése és formáinak értelmezése tartalmaz némely mindeddig megoldhatatlannak bizonyult rejtélyt. A jelek szerint a toldaléképítmény földszinti (a lakótorony földszintjénél egy szinttel mélyebben fekvő) tere az együttes valamilyen zsákutcája volt; egyedül a lakótorony és a kápolnaszárny közötti, szabálytalan alakú térből vezető szűk csigalépcsőn át megközelíthetően. Az emeleti térbe is csak a lakótorony felől lehetett bejutni; funkcionális tagolásával ellentétes irányban használva, így béllete az emeleti tér felől látva, ennek a térnek díszeként érvényesülhetett. Az az ásatások idején leírt feltevés, hogy baldachinos ágy elhelyezésére szolgáló fülkével és faburkolattal ellátott hálóterem lehetett,- hamar feledésbe ment. Mindenesetre ez az elgondolás is utólagos átalakításának megfigyelésén alapul. Trónteremként is ismert;

3 ezért a fülkében egy ideig az inkrusztált márvány díszű trónszéket állították ki. Mint az esztergomi palota esetében általában, a feltárás menetéről csak fényképfelvételek tanúskodnak. A palotakápolna falai már jórészt szabadon álltak, tőle nyugatra a belső udvart is feltárták, amikor a lakótornyot és toldalékát kitöltő föld szintje még a régi volt. A Lux-hagyaték egyik fényképe a toldalék emeleti helyiségének feltárását mutatja: a feltöltésből még csak a kapuzat ívei bontakoztak ki. Ezután készült az emeleti tér keleti határoló falának ma is meglévő kibontása, amely megkönnyítette a feltöltés anyagának kihordását. A jelek szerint a boltozatos teret mindjárt a kapuzat, illetve a sarok háromnegyed-oszlopainak lábazatáig, vagyis a vörös márvány padlóig feltárták. A munka közben készült felvételek kö-