Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Haris Andrea: A pápai Griff, egy városi fogadó a 19. század elején

A pápai Griff, egy városi fogadó a 19. század Pápa legértékesebbnek tekintett városi házát az ún. Griff-szállót 1985-ben kezdtem kutatni, és ha nem is folyamatosan, de tíz évig állandóan vissza-vissza kellett térnem az épületegyütteshez.' A kutatás hosszú folyamatában kiderült, hogy a legértékesebb jelző használata talán nem indokolt ebben az esetben, ennek ellenére az épület a történeti belváros legnagyobb épületegyüttese és annak legjelentősebb, városképileg legmeghatározóbb pontján áll. A 16. század végétől - 17. század legelejétől már bizonyosan létező, a Fő tér és a Fő utca sarkát alkotó saroképülethez a 20. században a Kossuth utca felé újabb épületeket kapcsoltak, és ma a Fő tér szinte teljes déli térfalát alkotja az ún. Kapuszínig. ( 1. kép) A mai Griff-tömb, amely eredetileg négy külön álló telekből és lakóépületből jött létre, négy udvari és három utcai szárnnyal rendelkezik, nem csak pápai, hanem magyar (kis)városi léptékben is igazán jelentős méretű épületegyüttes. A tömb kutatása elsősorban nem az épületegyüttes méretei miatt húzódott majd egy évtizedig, hanem a hasznosítás módosuk) funkciói, a hasznosítók pénzügyi problémái és a tulajdonosok változásai miatt. A több szakaszban végzett építészettörténeti, épületrégészeti feltárások nem csak az adott épület kutatásának, hanem a pápai városi lakóházakon végzett kutatásaim különböző periódusait is jelentették. Az 1980-as évek második felében úgy gondoltam - nem kevés külső ráhatásra -, hogy ebben a városban is meg lehet, meg kell találni azt a középkori várost, amelyet kollégáim feltártak több helyütt az országban. A Griff esetében is, a helytörténeti irodalmon alapuló műemlékvédelmi szakirodalom azt feltételezte, hogy az épület korábban egy kolostor lehetett.

2 A kutatás során azonban semmi olyan építészeti maradványt nem találtam, amely középkori eredetre vagy kolostorra utalt volna, majd a levéltári kutatások eredményei is teljesen kizárták ezt a lehetőséget. A 90-es évekre bizonyossá vált számomra, hogy a középkor keresése illúzió Pápán, de egyre inkább fontos lett a középkor helyett, a ténylegesen meglévő, feltárható, források alapján élővé váló 17. századi város - és ahogy gyűltek az íróasztalom feletti polcon a levéltári cédulák - ezekből az adatokból kihámozható várostörténet. A Griff-tömb azonban még ebből a szemszögből is érdektelen maradt. Nem volt benne megfogható a 17. század, de még a 18. század is jelentéktelen és jellegtelen maradt. A legutolsó kutatási szakasz (1995-1996) idején vált számomra ismertté az épület 1829-es leltára,

1 amely végül kulcsot adott az együttes megértéséhez és értelmezhetővé, fontossá tette számomra az épületet. A tömb számtalan, egymásra rakódott építési periódusa egyrészt összefüggött az épülettömb nagyságával, frekventált elhelyezkedésével, de kapcsolatban volt - az építéstörténetéhez hasonlóan bonyolult - birtoklás-történetével is. A saroktelket (N. 67.)' 1679-ben egyesítették a szomszédos Fő utcai telekkel, majd a számtalan HARIS ANDREA