Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Granasztóiné Győrffy Katalin: Mária születése vagy batseba fürdője. Egy falusi templom főoltárképének különös előzménye

die etiam Patrocinium Ecclesiae celebratur, ritu solemni consecrata est". Egri főegyházmegye egri érsekség levéltára, Visitaciones Canonicae. 1829. p. 3. MOL Mikrofilmtár 21952. tekercs. Máriássy (Márkus és Batizfalvi) Sándor, (1686-1755), Szepes és Gömör megyében birtokos grófi családból származik, szepesi prépost, egri kanonok és tinnini címzetes püspök volt. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. VII. Pest, 1860. 305-318. 4 Az 1768-as egyházlátogatás jegyzőkönyve. Ld. 2. jegyzetet. 5 Barkóczy Ferenc gróf (1710-1765), 1733-tól egri kanonok, szepesi prépost, 1745. május 12-én nevezték ki az egri egyházmegye püspökévé, majd Heves és Külső-Szolnok vármegyék főispánjává. 1761. május 13-án az uralkodó esztergomi prímássá nevezte ki. Szmrecsányi Miklós: Gróf Barkóczy Ferenc egri püspök (1745-1761) a barokk-rokokó korszak mecénása. = Magyar Művészet, 28. 1932. 220-252.; Magyarország műemléki topográfiája. VII. Heves megye műemlékei. I. Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál. Budapest, 1969. 143-155.; Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak. Eger, 1997. 50-89. 6 „Habet aras 3, quarum major est consecrata in Flonorem Beatae Virginis Mariae Natae, in cujus medio imago picta Nativitate(m) Virginis representans conspicitur, duae arae laterales h(a)benl Fundamentum ex muro. Duo portatilia non violata". Az egri püspökség egyházi levéltára, Canonica Visitatiok. Borsod megye visitatioja 1746. p. 94. MOL Mikrofilmtár. 1687. tekercs. 7 „una cum ara majore ritu Solemni consecratam, praeter hanc duas athuc aras portatilibus integris et non violatis instructas habentcm [...] In Ara Majore habetur tabernaculum elegáns ex toto inauratum". Az egri püspökség egyházi levéltára, Borsodi kerület 1768. p. 77. MOL Milkrofllmtár 1689. tekercs. 8 „Arae sunt 3. Major cum imagine Natae Regináé Angelorum Beatae Mariae Virginis, ex utraque parte Angelis ex ligno sculptis et inauratis ornata". Egri főegyházmegye egri érsekség levéltára, Visilationes Canonicae, Harsány 1829. p. 3. MOL Mikrofilmtár 21952. tekercs. A két mellékoltár Szent Lászlónak, illetve Szent Istvánnak volt szentelve. Az evangéliumi oldalon a diadalív mellett állt a Szent László oltár, amelynek helyén ma, feltehetően az eredeti retablón, a keresztre feszített Krisztust ábrázoló oltárkép van. A Szent István-mellékoltár 1981-ben elégett. Ez a tűzeset irányította az. Országos Műemléki Felügyelőség figyelmét a templom értékes, addig ismeretlen berendezésére s ezt követően kezdték el a főoltár restaurálását. A téma művészettörténésze e tanulmány szerzője volt. A restaurált főoltár visszahelyezése és újra szentelése után nem sokkal a templom tornyában ütött ki tűz, s sajnos a hatalmas füst az aranyozásokat bronz, színűre változtatta. Ld. Harsány, r. k. templom főoltár. Restaurálási dokumentáció. KÖH Tervtár, Ltsz. 25218. 9 G. Györffy 1984. (2. jegyzetben i. m.) 57., 58. 10 Magyarország műemléki topográfiája VII. (5. jegyzetben i. m.) 145-146. A kastély felépítéséről további adatok nem állnak rendelkezésre. 11 A Barkóczy által építtetett templomok többségét Eszterházy Károly a század második felében átépíttette. Barkóczy címere díszíti a felnémeti római katolikus templom homlokzatát és Xavéri Szent Ferenc mellékoltárának stipesét is. Magyarország műemléki topográfiája. VIII. Heves megye műemlékei. II. Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál. Budapest, 1972. 604-610. 12 Acta Cassae Parochorum. Egyházmegyék szerint besorolt iratok. Egri Egyházmegye 1733-1779. 1. füzet. Az anyagot gyűjtötte: Bőnisné Wallon Emma. Budapest, 1969. 144. 13 Granasztói Györgyné: A harsányi (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) r. k. templom főoltára. Kézirat. KÖH Tervtár. Restaurálási dokumentáció. 14 „Possesio Vata. [...] Hic locus est Filialis spectans ad matrem I Iarsány, distat ab inde una hora. Hic non extat Ecclesia, verum extra pagum rudera Eccliae visuntur, quae quondam apparet Catholicorum fuisse, ex ruderibus Sanctuarii et Sacristiae". Az egri püspökség egyházi levéltára, Canonica Visitaciók. Borsod megye visitatioja 1746. p. 99. MOL Mikrofilmtár 1687. tekercs. „In filiali Vatha 3bus quadrantibus a Matre distanlae extat Ecclesia ex solidis Materialibus, munificentia, quam plurimum Patronaruin,et solicitudine moderni Parochi erecta Anno 1765., per eundem penes indultum nostram in Honorem Immaculatae Conceptionis Beatae Mariae Virginis, qou die Patrocinium ejusdem absque indulgentis celebratur, benedicta, nondum extoto incrustata, nec ara stabili, aut portatili hue dum provisa, habent Tabernaculum Antiquum." Az egri püspökség egyházi levéltára, Canonica Visitatiok. 7. Borsodi kerület visitatioja. 1769. p. 78. MOL Mikrofilmtár 1689. tekercs. 15 G. Györffy 1984. (2. jegyzetben i. m.) 57-58.; Granasztói, Katalin: Die Erscheinung der Theaterhaftigkeit und Stofflichkeit an eine Altargruppe aus Nordostungarn. In: Studien zur Werkstattpraxis der Barockskulptur im 17. und 18. Jahrhundert. Hrsg. von. Konstant! Kalinowski. Poznan, 1992. 291-307.; Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. Budapest, 1959. I.: 133.