Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Granasztóiné Győrffy Katalin: Mária születése vagy batseba fürdője. Egy falusi templom főoltárképének különös előzménye

14. kép. Huetter Lukacs: Noli me Tangeré. Festett tábla az egri irgalmasrendi refektórium lambériájában Batsebahoz hajoló lófarkas leány a csecsemő Máriát figyeli. A kerti fürdőzés hátterében hatalmas fa törzse és koronájának alsó szegélye látszik, ennek helyén kerül bemutatásra az Atyaisten az angyallal. A Mária születése jelenetből természetesen hiányzik a kerti palota baluszteres korláttal kereteit emeleti teraszán megjelenő és kezével intő Dávid király. Batseba ruházatát kivéve, a nők mozdulata, arcvonása, öltözéke, hajviselete mindkét képen a legapróbb részletekig megegyezik, természetesen figyelembe véve a 280 x 339 mm-es metszet és a 1800 x 3000 mm-es festmény közötti méretkülönbséget. Tudta-e vajon a festmény megrendelője, hogy a művész milyen előképet használ, vag)

7 csupán a témát határozta meg, s a festőre bízta a megvalósítás módját. A két lehetséges megrendelő közül Vagner Józsefről, a papi szeminárium rektoráról csak annyit tudunk, hogy az 1730-as években a Káptalan utcában építtetett háza kiemelkedik szépségével, a kapuzatot térdelő szárnyas angyalok és a kis Jézust a karján tartó Mária szobra díszítette." Kevésbé valószínű a kép születését Barkóczy