Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Granasztóiné Győrffy Katalin: Mária születése vagy batseba fürdője. Egy falusi templom főoltárképének különös előzménye
2. kép. A főoltár Barkóczy-címeres stipese és tabernákuluma méretű virágfüzérekkel közrefogott, tört íves keretű oltárkép alsó sarkait egy-egy kiterjesztett szárnyú, lebegő angyal tartja. A templom szentélyébe komponált, harmonikusan felépített harsányi és miskolci oltár között alig van eltérés. A baldachinok hasonló törtívű párkányzatán azonos rocaille-os akantuszlevelek támasztják a posztamenst, amelyen Harsányban két angyalfej és kereszt, Miskolcon pedig lángoló sugárkoszorúban héber felirat látható. A miskolci oltáron mindkét angyalpár lebeg. Az eltérő arányú drapériák baldachinból való indítása azonos. Harsányban a szélesen szétvont függöny dús redői levegős teret biztosítanak az oltárképnek. A mindszenti templomban a merev redőzető drapéria ügyetlenebbül kereteli a hatalmas festményt. A harsányi és miskolci főoltár Joseph Hartman kassai letelepedése előtt, egri működése idején készülhetett, ezért nem szerepel a szobrász és felesége közötti per során 1757-ben keletkezett iratban, amelyben felsorolásra kerülnek házasságkötésük és válásuk, 1744 és 1757 között megrendelésre kivitelezett művek. ls A harsányi főoltárkép (5. kép) festőjével nem foglalkozott korábban a művészettörténeti kutatás. A többszörösen törtívű keretbe foglalt, Mária születését ábrázoló, vászonra festett olajfestmény mesterének a helyi hagyomány Huetter János Lukács egri irgalmasrendi szerzetes festőt tartotta," 1 amelyet a Huetterrel foglalkozó korábbi és újabb szakirodalom még nem igazolt. Szmrecsányi Miklós az egri művészet"" kiváló kutatója, illetve Garas Klára a 18. századi festészetről' 1 írt monográfiájában nem említi a harsányi oltárképet, s Huetter festői tevékenységével részletesen foglalkozó „Heves megye műemlékei" kötet sem sorolja fel művei között.-- Az újabb publikációk sem tárgyalják a teljes életművet. 2 ' A festő Mária születését (7. kép) az ikonográfiái hagyományoknak 21 megfelelően szobabelsőben mulatja be, amelyet a mindennapi életre utaló tárgyak mellett a