Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Granasztóiné Győrffy Katalin: Mária születése vagy batseba fürdője. Egy falusi templom főoltárképének különös előzménye

Mária születése vagy Batseba fürdője Egy falusi templom főoltárképének különös előzménye GRANASZTÓINÉ GYÖRFFY KATALIN A Miskolctól néhány kilométerre fekvő Harsány község római katolikus templomát Vagner József egri kanonok, az egri papi szeminárium prefektusa, a templom kegyura építtette 1736-ban

2 és Máriássy Sándor egri kanonok szentelte fel Mária születése tiszteletére 1738. szeptember 8-án.

! (1. kép) Az 1746. évi egyházlátogatáskor Harsány újra az egri püspökség birtoka,' kegyura gróf Barkóczy Ferenc, aki 1745-ben foglalta el a püspöki széket.

5 A templomnak a vizitációs jegyzőkönyv tanúsága szerint: „3 oltára van, amelyek közül a legnagyobb(fő) Mária születésének van szentelve, közepén festett kép a Szűz születését ábrázolja.'"' 1768-as egyházlátogatáskor feljegyzik, hogy a templomot 1738-ban „a főoltárral együtt ünnepélyesen felszentelték [...] A főoltáron szép és teljesen aranyozott tabernákulum van."

7 (2. kép) Az 1829-es hosszú és részletes leírás szerint: „3 oltár van, a főoltár a Boldogságos Szűz Mária, angyalok királynője születésének képével, mindkét oldalán fából faragott és aranyozott angyalokkal díszített".

8 (3. kép) A források egyértelműen fogalmazzák meg az 1738-as felszentelést, amely a főoltár vonatkozásában nemcsak a misézés számára elengedhetetlen, felszentelt oltárkövet, hanem a Mária születése-oltárképet és feltehetően a mögötte elhelyezkedő, angyalok által szétvont, hatalmas, faragott drapériát is jelentette." Ennek ellentmondani látszik, hogy a főoltár és mellékoltárok stipesén is aranyozott ornamentika között Barkóczy Ferenc címere látható, aki 1745-ben egri püspökké való kinevezését követően visszaszerezte Harsány falut, mint egyházmegyei birtokot, s ahová Giacomo Berra olasz építőmesterrel püspöki nyaraló építésére szerződött.

10 A „pompakedvelő" püspök a harsányi templomot is felújíttathatta, hasonlóan az összes kegyurasága alá tartozó templomhoz, amelyek fenntartására, szépítésére sok gondot fordított." Különös módon az egyházlátogatási jegyzőkönyvek erről a fontos tényről a harsányi templom esetében nem tesznek említést, jóllehet az oltárstipesek, valamint a Nepomuki Szent János-szobor konzoljának Barkóczy címere a püspöki beavatkozást tanúsítja. Az egri püspökség számadásai szerint 1762ben, már Barkóczy érsekké való kinevezése után fizettek 348 Ft 36 kr-át a harsányi templomban végzett famunkákért.

12 Az összeg alapján átalakítások vagy kisebb oltár állítása is feltételezhető. Az 1738-as felszentelés és a Barkóczy-címeres stipesek közötti ellentmondást a helyi plébániai hagyomány a templom első főoltárának Harsány filiájába, a vattai templomba való áthelyezésével magyarázta.

13 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek cáfolják ezt a feltételezést, mivel 1746-ban a vattai templom romos, oltárát sem említik. Az új templom építését még 1768-ban sem fejezték be teljesen, és akkor sem rendelkezett állandó, vagy hordozható oltárkővel.

14