Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Kuklay Antal: Az egykori budai kármelita főoltár ikonográfiája (ma Sárospatak r. k. templom)
élt - Vannes-ban megalapította az első női karmelita zárdát. 1485-ben halt meg a nantes-i zárda priornőjeként. 17 Vele átellenben Avilai Szent Teréz áll kezében nyitott könyvvel. (6. kép) Az avilai zárda misztikus szentje rendkívüli szívóssággal és tapintattal megvalósította a rend reformját: Keresztes Szent Jánossal együtt létrehozta az ősi szigorú aszkétikus szellemhez visszatérő sarutlan karmeliták rendjét. Lelkiéletéről és tevékenységéről írott könyvei és levelezése a világirodalom klasszikusai közé emelték. A karmelita rend védőszentjét Mária Terézia császárnő egész Spanyolország pátrónájává nyilvánította. A császárnő buzgalma folytán patrociniuma az egész monarchiában elterjedt. 18 A szentségház két oldalán misztikus női szentek domborműveit találjuk. A bal oldalon lévő háromnegyed alakon a felhúzódott szemhéjak, a kinyílt ajak, a széttárt kezek az elragadtatás jeleit mutatják. A karmelita misztikusok sorában a rend megkülönböztetett tisztelettel övezi a francia származású Szent Bertalanról elnevezett Boldog Annát. (2. kép) A pásztorlányka, aki tízéves korában mindkét szülőjét elvesztette, gyakran esett extázisba. Látomásaiban a Kisjézus a Kármelbe való belépésre buzdította. Avilai Szent Teréz felfigyelt az abulai zárdában élő laikus nővér erényeire és titkárnak vette maga mellé. Terézia az ő karjaiban halt meg, rábízva a reform folytatását. A karmelita zsolozsmában található életrajza szerint, 1 " akárcsak Illés ősatyjuk prófétai képessége tanítványára Elizeusra, ugyanúgy szállt át Terézia szelleme és buzgósága Annára. Az alapítónő halála után Franciaországban és Belgiumban folytatta a rend reformját. Misztikus élményei és képességei közé tartoztak a látomások, a prófétálás, a beléöntött tudomány és a nyelvek adománya. A túloldalon Pazzi Mária Magdolna töviskoszorús alakja kezében szívet tartva révült pillantással tekint a szentségház felé. (2. kép) A nagyhírű firenzei család gyermeke 1566-ban született és 1582-ben lépett be a Santa Maria dei Angeli karmelita kolostorba. 5 " Misztikus élményeiről való beszámolóját rendtársai jegyezték fel: „Fogadalomtételem előestéjén odaadtam szívemet Jézusnak, és megértettem, hogy el is fogadta, mert ma reggel visszakaptam tőle [...] Pénteken, 1584. július 6-án a szentáldozás után láttam Jézust [...] Két koronát nyújtott felém, az egyik tövisekből volt fonva, a másik szép virágokból [...] És ő a szívembe rejtette a tövisekből készültet a kínzóeszközök kötegével együtt és megígérte, hogy a virágokból fontat elteszi a számomra.""' 1 Az ő képét is ott találjuk a budai rendház elárverezett tárgyai között. 1784-ben II. József császár feloszlatta a budai karmelita kolostort. A rendház és a templom felszerelését leltárba vették és elárverezték. 52 A hatalmas főoltárra sokáig nem akadt vevő, míg végül herceg Trautson Donát sárospataki várúr 16 forintos jelképes áron vásárolta meg a Kamarától 1788-ban. A pataki templom meglévő főoltárát, melyet 1744-ben Hartmann József készített, szétbontják és átszállítják a várba. 53 Mivel a sárospataki templom titulusa 1687 óta a Szeplőtelen Fogantatás volt a középkori patrocinium, Keresztelő Szent János fejvétele helyett, a budai oltár Szent Józsefet ábrázoló főképét kicserélték. Az új képet a Kamara költségén 1789ben Bécsben festették meg. 54 A pataki kép a Szeplőtelen Fogantatás ábrázolások úgynevezett La Purissima típusához tartozik. 55 (1. kép) Ez a 17-18. században uralkodóvá vált ábrázolás Murillo és Tiepolo munkáiban érte el csúcspontját. Mária magában áll a földgolyón, lábával többnyire a kígyót tapossa. Alakját mennyei fény sugározza be, feje körül csillagok, környezetében angyalkák. A korabeli hazai ábrázolások sorában képünkhöz közel áll Wagenschön Ferenc műve a budai Szent Anna-templomban, 5 " valamint az egri ferences templom főoltárának képe, Franvetter József kalocsai festő alkotása. 57
