Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Kuklay Antal: Az egykori budai kármelita főoltár ikonográfiája (ma Sárospatak r. k. templom)
A tizenkét éves Jézus a jeruzsálemi templomban eredetileg a retabló jobb oldalát díszítette. A téma ikonográfiája visszavezethető az őskeresztény szarkofágokon ábrázolt filozófus Krisztus fiatal alakjára. :i " Két alaptípus: a tanító és a vitatkozó számos változata található a Jézus élete barokk képciklusai között. Jellegzetes németalföldi ábrázolás a tanító székben ülő írástudó, előtte az ülő, vagy álló Kisjézussal. Domborművűnkön magas emelvényen, könyvvel a kezében, felemelt tanító kéztartással ül a bölcsek között a dicsfénykoszorús gyermek Jézus. Krisztus istenségére és bölcsességére való ilyen utalás elsősorban a délnémet ábrázolások sajátossága. Szent József halála a sorozatunk záró darabja. (10. kép) A téma különös jelentőséget nyert a barokk korban. 1 " Szent Jeromos szerint József halála Krisztus megkeresztelkedése előtt következett be, aki Mária jelenlétében állt a haldokló mellett, ő tartotta kezeit és zárta le szemeit. Az angyalok jelenlétéről, teste romolhatatlanságáról, illetve mennybeviteléről szóló számos legenda alapozta meg Szent Józsefnek, mint a haldoklók menedékének, a jó halál patrónusának tiszteletét a 17. században. Elterjesztésében különösen kitűntek a jezsuiták és a karmeliták. A győri karmelita templom oltárképét Altomonte, a székesfehérváriét Maulbertsch festette. Az ő munkáik révén hazánkban legjobban elterjedt az ágy rézsütös ábrázolása Jézus és Mária főalakjaival és angyalkákkal. Ebben a felfogásban készült a budai oltár domborműve is. A retabló oltár bevezetésével együtt Dél-Németországban jelenik meg az önálló életet élő oldalszobor a 16. század második felében. A müncheni Szent Mihály-templom oltárán (1589) az itáliai reneszánsz hagyomány egyesül az északi gótikus szárnyasoltár szoborszekrényével és megteremti a barokk oltárok theatrum sacrumát. Oltárunk oldalszobrait a korábbi szakirodalom egyházatyáknak fogta fel." Ennek ellene mond a karmeliták gyakorlata, akik oltáraikon a rendjükből származó szenteket ábrázolták. Ez alól csak különleges helyi kultuszok esetén tettek kivételt, így Győrött a magyar szentek, vagy Nepomuki Szent János szerepeltetésével. De van eg)' döntő külső érv 7 is: a bal oldalon lévő püspök palliumot visel, ami idegen az egyházatyák ikonográfiájától. A karmeliták két pápát tisztelnek rendi szentjükként. Két püspök kíséretében őket ábrázolta a művész a négy egyházatya hagyományos modorában, alba, stóla és palást öltözetben, fejükön pápai koronával, kezükben hármas, pápai kereszttel. Teleszforusz pápa 42 (5. kép), Szent Péter hetedik utóda a második század első felében tíz éven át kormányozta az egyházat és Hadrianus császár alatt Rómában szenvedett vértanűságot. A rendi hagyomány szerint kármclhegyi remete volt. A Liber Pontificalis neki tulajdonítja a negyvennapos böjt, valamint a karácsonyi éjféli mise bevezetését. Ezért ábrázolják kehellyel és egy, vagy három ostyával. Másik attribútuma vértanúságának eszköze, a kezében tartott bunkó. Dénes pápát (4. kép), aki 260-tól 267-ig volt Róma püspöke, szintén rendtársuknak tekintik a karmeliták. 15 O nem volt vértanú. Az alaxandriai egyházhoz írt jelentős levelében védelmébe vette a Szentháromságtant a szubordinaciánista és a szabellianista eretnekségekkel szemben. Tunika, pallium, tonsura és kettős kereszt attribútumokon kívül könyvvel ábrázolják. A két pápaszobor mellett nem találunk megkülönböztető attribútumokat, de tartásuk különböző. Az evangéliumi oldalon álló magatartása nyugalmat áraszt, magabiztosságot, határozottságot, tekintélyt sugároz. A másik pápa viszont széles pátosszal lép előre. Heves mozdulata kilendíti ruházatát. A kétféle magatartásban kétféle lelki alkat és kétféle hivatásra való kiválasztás jelzését ismerhetjük fel. A művész Dénes pápának az igaz hithez való rendíthetetlen ragaszkodását, Teleszforusznál a vértanúságot vállaló hősi elszántságot kívánta tiszta szobrászati eszközökkel kifejezni.
