Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Kuklay Antal: Az egykori budai kármelita főoltár ikonográfiája (ma Sárospatak r. k. templom)

Az egykori budai karmelita főoltár ikonográfiája (ma Sárospatak r. k. templom) KUKLAY ANTAL A sárospataki r. k. templom főoltára eredetileg a budai sarutlan karmeliták számára készült.

1 ( 1. kép) A karmeliták rendjük eredetét Illés prófétára vezetik vissza, aki tanítványaival a Kármel hegyén élt." Illés fiainak nyomában őskeresztény, majd görög remeték telepedtek le a szent hegyen, akiket a keresztes hadjáratok során nyugatiak követtek.

5 Ezeket a remetéket a keresztes lovagként odakerült Calabriai Szent Berthold gyűjtötte össze 1185 körül és alakított belőlük szerzetes közösséget. Szent Albert jeruzsálemi pátriarcha által készített regulájukat III. Honorius pápa 1226-ban hagyta jóvá. A szaracén veszély miatt Európába visszatelepülő remetéket Stock Szent Simon szervezte kolduló renddé. Az általa módosított regulát IV. Ince pápa hagyta jóvá 1247-ben. Az Európában hamarosan népszerűvé váló rendet nálunk Nagy Lajos király telepítette le a budai Várhegyen, majd Pécsett, Eperjesen, Kassán és Pribicén is létesült kolostoruk. A török hódítás és a reformáció következtében ezek mind rommá váltak. Spanyolországban az évszázadok folyamán fellazult szerzetesi fegyelmet Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János állították helyre, létrehozva a sarutlan karmeliták rendjét. Buda felszabadítása után a jezsuitákkal és a ferencesekkel együtt a felső német tartománybeli sarutlan karmeliták is engedélyt kaptak a letelepedésre. Az 1687. május 2-i királyi leirat az Úri utcában jelöl ki számukra helyet, majd 1693-ban a volt basa dzsámit és házat veszik át a Nagyboldogasszony templomába átköltözött jezsuitáktól.' A meginduló építkezést akadályozta, hogy a telket, melyen a középkorban a ferencesek temploma állott, az újonnan kinevezett Putanicz János szentzsigmondi prépost kanonok tévesen a prépostság középkori lakóhelyének vélte és az ő tiltakozására Szász Keresztély Ágost érsek megtiltotta az építkezés folytatását, amíg a jogi kérdéseket nem tisztázzák. A munkálatokat csak 1715-ben engedélyezték újra. Az ünnepélyes alapkőletétel 1725. március 4-én történt Koháry István gróf és Berkes András püspök közreműködésével. Az építkezés anyagi fedezetét Koháry István alapítványa és Széchényi György likavai ajándék uradalmának jövedelme biztosította. A templomot 1736-ban szentelték fel. Ekkorra készen kellett lennie a templom főoltárának is. Ez azonban a karmeliták szokása szerint csak szerényebb kivitelű, talán egy későbbi mellékoltár számára tervezett munka lehetett. Készítője valószínűleg Richter Ferenc, rendi nevén Domonkos győri karmelita laikus testvér volt. ' A szószéket Bebo Károly készítette 1743-ban," valószínűleg a rend bőkezű támogatójának, Koháry István országbírónak 4350 forintos végrendeleti hagyatékából.

7 Talán ez az összeg tette lehetővé az új főoltár megrendelését is, melynek felszentelésére 1763. szeptember 18-án Zbiskó Károly József püspököt kérték fel.

s A karmeliták főoltáraikon a templom névadója mellett saját rendi szentjeiket ábrázolták. Újjáépülő budai templomuk védőszentjéül Szent Józsefet választották.