Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Komárik Dénes: A 18. századi Pest szobrászairól, kőfaragóiról

77 Az eddigi kutatás során még nem jutottam el eddig a szempontunkból bizonyára nem lényegtelen iratanyagig. 78 Ez a tény esetleg felveti a kritikai igény vagy legalábbis az árnyaltabb megközelítés szükségességét Aggházy 1959. (3. jegyzetben i. m.) I.: 124. gondolatmenetével kapcsolatban: „A XVIII. század második felében a szobrászi feladatok csökkenésével számolni kell a fővárosban. Ezt bizonyítja az 1774-es szobrászvita. [stb.]" - Megjegyzem - amit egyébként Aggházy is, könyve számos helyének tanúsága szerint, tud -, hogy Pest szobrászai egyáltalán nem kizárólagosan a helyben jelentkező szobrászi igények kielégítésére korlátozódtak! 79 Eszláry 1957. (19. jegyzetben i. m.) 105. - Megjegyzendő, hogy sem a Művészeti Lexikonban (1966), sem Aggházy 1959. (3. jegyzetben i. m.) mesterek adattárában nem szerepel, holott ott nem egy, oeuvre-vel ugyanúgy nem rendelkező, de egyéb vonatkozásban kevésbé dokumentált szobrásszal találkozunk. 80 Hupf működésének kitűnő gazdasági elemzését lásd Moess 1968. (24. jegyzetben i. m.), különösen a 246. oldalon, ahol azt is írja, hogy az „1783-87 a fénykort tükrözi, évi 3400 Ft. [bevételi] átlaggal". 81 Moess 1968. (24. jegyzetben i. m.) 248. Über die Bildhauer und Steinmetze im Pest des 18. Jahrhunderts Dénes Komárik Das Problem, zu dessen Lösung diese Schrift beitragen möchte und aus dessen ersten Forschungsergebnissen eine Auswahl bietet, wurzelt in der Forschungsgeschichte der Pester Pauliner-, heute Universitätskirche. Sowohl der Entwurf, als auch die Leitung der plastischen Ausschmückung wurde auf eigenartige Weise bei diesem Juwel des ungarischen Kirchenbaus des 18. Jahrhunderts von der im 20. Jahrhundert durchgeführten Barock-Forschung solchen Künstlern zugeschrieben, denen - zum Teil erwiesen, zum anderen (meiner Annahme nach) bewiesen diese Attribuierung nicht zusteht. Die Rede ist vom Pester Baumeister András Mayerhoffer und dem Steinmetz Lipót Antal Conti. Das weit über die Paulinerkirche hinausweisende Ouevre des Zweiten wurde kürzlich auf der Ebene aufeinander gebauter Hypothesen und stilkritischer Bedenken von János Jernyei Kiss gründlich untersucht. Der Autor dieser Zeilen will nicht diesen Weg verfolgen, sondern sieht seine Aufgabe in der Erforschung einer Gruppe der schriftlichen Quellen. Genauer die Erkundung und Interpretierung der aus unserer Sicht bedeutenden Schriften im erhaltenen Archiv der Stadt Pest des 18. Jahrhunderts. Diese Arbeit bringt natürlich auch zahlreiche bei der Erleuchtung unseres Problems keine oder nur geringe Rolle spielende Angaben ans Tageslicht, die aber für die allgemeine Kunstgeschichte des Jahrhunderts - die Architektur inbegriffen - nützlich sein wird. Die hier veröffentlichten Auszüge gehören größtenteils in diesen Kreis.