Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

H. Vladár Ágnes: „A Caelius Sfinxe”. Mit rejteget, és mit jelent nekünk magyaroknak a római Santo Stefano Rotondo-templom

6. kép. A Szent István-kápolna bejárata, attól balra a Primus és Felicianus-kápolna lansága a valóságban nem érzékelhető. Magas és tágas belsőt hozott létre a 18. század végének megfelelő stílusban. A megoldás a falsíkban maradó festett architektúrával, színeivel, dekorációjával visszafogott, de ugyanakkor hatásos, és jól illeszkedik a sokféleséget egyesítő templom élménysorába. (6. kép) A kápolna teknőboltozatát a hosszoldalakon három-három, keleti és nyugati végén pedig két-két fiók tagolja, melyek sarokcsatlakozásai révén különleges, könynyed, „csipkés" rajzolatú felület alakult ki. A fiókok csúcsai mintegy tartják a boltozat közepén lévő négyszögű mezőt. Ezen belül ovális keretezés mentén olvasható a felirat: + COLENDAE MEMORIAE SS STEPHANI HVNGARORVM REGIS ET PAVLI EREMITARVM PRINCIPIS +: „Szent István, a magyarok királya emlékének és Pál, a remeték fejedelmének tiszteletére." A kápolna tehát egyaránt őrzi első királyunk és a magyar alapítású pálos rend névadójának az emlékét, melynek tagjai 1454 óta mondhatták magukénak a templomot és a hozzá tartozó kolostort V. Miklós pápa jóvoltából, egészen a jezsuita birtokbavételig. A boltozat szerkezeti vonalait festett profilok hangsúlyozzák, a többi dekoratív elem pedig ugyancsak festett, plasztikusnak ható építészeti forma és tagozat. A boltozatfiókok hom-